A BIGÉZÉS .

A Hamburgi Televizió torony modelje

Valamikor nagyon népszerű játék lehetett a bigézés Krasznabélteken, ha még ragadványnév is származott belőle . Például ; a Bige Pista aki nagyon szimpatikusan raccsolt. Egy temetési toron ahol fánk helyett csörögét hoztak a pincébe, mely a nedves levegőtől meglágyult és nem volt ropogós, azt mondta: " Az a csöjöge amék nem opog, az nem jó csöjöge !" . A kocsmában is mindig Umot ( rumot ) kért és ivott.

 A bige egy, mindkét végén kihegyezett 2 cm átmérőjű, öt hüvelyk ( = 12-13 cm) hosszú fadarab.

Bigeütő. Fél méter hosszú 5-6 cm széles, egyik vége fogantyús ,másik vége kihegyesedő kardszerű fadarab .Szimpla bot is megteszi. Szélein élesre kifaragva. 

Nagyobb füves területen ajánlatos játszani . Többnyire két, a szorzótáblát jól ismerő iskolás fiú mérkőzik meg egymással, többen asszisztálhatnak, bíráskodhatnak . Aki több pontot( lépést) szerez egy játék alatt az nyer.( Időtartama egy játéknak meghatározatlan, mondjuk ; orrvérzésig) 

Ügyességi játék .

A játék lefolyása .

Nagyobb füves terület egyik végébe egy 10-15 centi hosszú, két három centinél nem szélesebb fokozatosan mélyülő meredek falú árkocskát ásnak . A bigeütő hegyes vége megfelelő szerszám e művelethez. Amikor kész van az árok, az egyik fiú keresztbe fekteti a bigét az árkon, alányúl a bigeütő hegyes végével és amilyen messzire csak tudja kiveti a rétre. A társa kiáll a pályára (legalább három méterre) s próbálja megfogni a repülő tárgyat . Itt is szabad sapkát használni a kifogáshoz akár a csirkézésnél. Ha a bigét sikerül a levegőben megfogni akkor az ütést semmisnek nyilvánítják s a kifogó (az ellenfél) kezdheti újra a játékot. Többnyire a bige oly sebesen és kiszámíthatatlan távolságra repül, hogy nem lehet megfogni . Az ütő lépéssel leméri a távot a kezdőponttól a landolásig s ezt a számot megjegyzik . Aztán a játékos a bigeütő élével rácsap a mozdulatlan bige egyik kihegyezett végére, mely felrepül. A pörgő fadarabot most a levegőben kapásból tovább kell ütni, mely távot ismét lemérnek s hozzáadják a kidobó távolság számához. A bigét ilyenkor is el szabad kapni (az eredmény ugyanaz mint az előbb) de az ellenfélnek legalább három méter távolságra szabad csak állni az ütő társtól ( A balesetek elkerülése miatt is. ) . Ez így megy addig amíg a bigéző egyszer csak nem találja el a bigét s az leesik a földre . Ez a távolság a végleges eredménye az egyik játékosnak ebben a szakaszban. Fontos tudni s ez a szép a játékban, hogy a bigét miután felröppen, többször meg lehet ütni a levegőben mintegy labdázni szoktak a tárggyal. Ilyenkor hangosan számolnak hányat sikerül emelni. Végül amikor a játékos megelégelte a bige szöktetését, széles mozdulattal messze üti azt. Ahova leesik, a távot lelépik és beszorozzák a szöktetések számával majd összeadják a kezdeti kidobó számmal. Ezért kell ismerni alaposan az alapműveleteket. Sokszor futballpályányi területet körbejárnak, s igen csak szükség van a matematikai tudományra, hogy kiszámítsák hány lépést realizált az egyik vagy másik játékos. 

Dr. Nagy Antal . 2009.apr. 17.