BRUNNER ÉS A GYEREKEK.

Krasznabéltek címere.

Brunner plébános idejében történt, hogy Haraszti István meg Tepfenhart Öcsi a Hosszú, szentmise alatt a hittanterem mellett spikáltak. Mise végeztével a pap a sekrestyéből jövet, gyereksírásra lett figyelmes . Hátrább került a cinterembe és a gótikusan épített bélteki templom egyik mélyedésében ott találta Haraszti Istvánkát sírva. Miért sírsz Istvánka ? -ismerte jól, hisz a vegyes üzlet boltosának, Pityu bácsinak a fia volt. Bühüm ! A Hosszú Öcsi mind elnyerte a pénzem !

Na látod kisfiam, megbüntetett az Isten, mert nem voltál a szentmisén, korholta a pap a fiúcskát. Bühüm, zendített rá Istvánka még keservesebben, de az Öcsi sem volt a templomban, őt miért nem büntette meg a Jóisten ?  Erre már nem jött válasz, csak megsimogatta a pap a kisfiú fejét és ebédelni sietett.

  Más adoma.       Igen tevékeny tisztelendő, majd plébános  volt Brunner pap. Sokat foglalkozott a fiatalsággal, be is hívták néha a néptanácshoz "gyónni" a kupcihérok. Történt egyszer, hogy  Nágel Mátyás, a Fixler unokaöccse és generációja (a gyöngyi utca elején laktak, Nusser Jani bácsiék előtt a téglaszín "szájában ")  következett a hétévesek elsőáldozásához . Járt is mindenki szorgalmasan a hittanórákra, hogy áldozócsütörtökön díszbe öltözve, a fiúk kosztümben, nyakkendővel, a lányok meg kismenyasszony ruhában magukhoz vegyék a szentáldozás szentségét, római katolikus ritus szerint . Előző nap délután gyónni is kellett menni mindenkinek. A hittanórákon azt is megtanították, hogyan kell azt elvégezni. Nágel Matyi is megjelent a helyszínen ahol nem volt nagy a tolongás . Így csak egyedül volt kénytelen a sötét templomon végigbaktatni, majd benyitni a még sötétebb gyontatószékbe. Szegény fiúcska, addig is a torkában zakatolt a szíve, de amikor a gyontatószék rácsos ablakán keresztül észrevette Brunner plébános csillogó szemüvegét úgy megijedt, hogy se szó se beszéd, kirohant a gyóntatószékből s irány a legközelebbi kijárat. Brunner plébános sem volt rest, gyorsan belátta a helyzet komolyságát és fehéringesen, stólásan, szemüvegesen utánaeredt az inaló gyereknek . Gyere vissza fiacskám ne félj tőlem, én vagyok az, kiáltotta lihegve Matyi után, aki az ismerős hangra a templomajtóból megfordult és csodálkozó hangonon, nagy szemeket meresztve, selypítve, remegő hangon megkérdezte: Hát mada azs tistelendő Úr, azst hittem, hogy a Wasserház ?  Emiatt Nágel Matyit, Wasserhaz-nak csufolták a gyerekek és néha a felnőttek is . ( Lásd: Más gyermekijjesztő teremtmények, Jusztinéninél.)

A krasznabélteki katolikus templom oltára mise alatt.Védőszentje Szent László király .

Brunner plébános( balról jobbra a második pap ) szolgálata alatt megszervezett ünnepély 1954-55-ben . Rajta vagyok én is a kép jobb oldalán és a szemüveges bátyám Lőrinc is a papok fejeivel egy sorban .

Nagy Antal,2009.04.24.