HÚSVÉTI SZOKÁSOK
A locsolkodás estéjén nagy divat volt a bejárati kiskapuk kicserélése vagy elhurcolása, a felnőtt lakosság nagy bosszúságára. Sokszor a falu másik végére is, de legalább a harmadik szomszéd virágoskertjéig cipelték el az utcaajtót. Ez Bélteken is így volt annak idején. Eredetileg azt bosszulták meg, hogy nem engedték be a legényeket locsolni, aztán csak úgy stikliből bosszantásként, vagányságból, eszelték ki a mindenfajta megtorlást, hergelést . Magukkal nem bíró legények ilyenkor még azt is megcsinálták,hogy az egyik gazdának darabokra szedték éjjel a szekerét és a csűr tetején összerakták . Reggel a gazda megdöbbenve vette észre, hogy a szekere a gólyafészek mellé került menetkészen, kassal, üllődeszkával, csak a lovak hiányoztak. Szerencsétlen, csak fogta a fejét káromkodott s nem tudta megérteni hogyan kerülhetett a szekere a csűrre ? ! Ki vitte azt oda az éj folyamán s hogyan fog az onnan lekerülni ?
Húsvét reggeli sonkaszentelés !
A béltekiek húsvétvasárnap, kora reggel, díszes fonott kosarakba pakolták az elfogyasztandó eledel egy részét . Kalácsot, sonkát, piros tojást, egy kis üvegben tormát, egy üveg bort s tésztaféleségeket is vittek . A templom körül a cinteremben körbeértek a kosarak a pap áldására várva s arra, hogy megszentelje azt az élelmet melyet húsvét reggel minden család közösen elfogyasztott. Ez volt a legfinomabb reggeli negyven napi böjt után. A gazdaságban lévő állatokat is megkínálták egy kis szentelt kaláccsal. Ide tartozik az a fogas kérdés: Mikor van ebijesztő péntek ? ( Ezt Hentes Miklós plébános úrtól tanultam. ) Valamikor a keresztények nagyon komolyan vették a papi intelmet, a böjtöt ( Vigilia böjt, kántor böjt, stb.) és tényleg negyven napig nem ettek húst . Így a kutya ( eb) negyven napig csontot nem kapott. Aztán jöttek az ünnepek és volt csont elég . Húsvét utáni pénteken a hívők ismét nem fogyasztottak húst s a kutya sem kapott aznap csontot . Ez volt az ebijesztő péntek, mert a kutya azt hitte, hogy most megint negyven napig csontot nem lát .
Húsvét második napján Bélteken vederrel is locsoltak egykor. Korán reggel az ágyból kivitték a leányzót a kútra s ott több veder vizet zúdítottak rá. Veszélyes dolog volt, mert több halálos tüdőgyulladás származott belőle, amit annak idején nem lehetett gyógyítani. Több szép fiatal leány fekszik emiatt a bélteki temetőben.
Krasznabélteken az sem volt ritka, hogy a leányok sőt az asszonyok Húsvét harmadnapján korán reggel elindultak locsolni, a delikvenst lehetőleg még az ágyban kapni s mintegy visszakérni a hímes tojást és alaposan meglocsolni. Nem volt ritka az a metódus sem melyben rámenősebb asszonyságok egy kisebb üveg vizet a kiszemelt férfi áldozat tarkójánál szájjal lefelé bedugtak a gallér mögé. A "meglocsolt" érthetően vitustáncot járt amíg a hideg víz a hátán a bokájáig lefolyt , amit a jelenlévők nagy viháncolással fogadtak .
Húsvét másodnapján indultak el a soros legények, német nemzeti viseletben ( zöld kalap, fehér ing, barna hózentrógeres térdig érő nadrág, fehér térdharisnya, fekete pántos félcipő ),locsolással egybekötött tojásgyűjtésre . Lásd: Tojáshajgálás Krasznabélteken .
Most elmondok egy akkoriban divatos locsolóverset, mellyel jártuk a falu házait.
Nem is régen azt beszélték,
Hogy nyakunkon van a Húsvét.
Hozzá Húsvét másod napja,
Itt az idő, locsolásra.
Kerítettem kis üveget,
Tettem bele rózsavizet,
Elindultam locsolózni,
Lányos házat felkeresni.
Úgy látom,hogy lány van itten,
Ezért merészen ide jöttem.
És hogy el ne hervadjon,
Szabad meglocsolni ?
( Ezt a verset annak idején Brunner plébános adta nekem.)
Nem de szebb ez a vers mint a mai modern locsolóversek ? Például:
Ajtófélfán szaros gatya,
meglocsollak büdös banya !
vagy:
Sivatagban megy a teve,
tele van a töke vele,
nálam van a töke leve,
meglocsolhatlak e vele ?
és:
Zöld erdőben jártam,
akácfára másztam,
kihasadt a Levisem,
kilógott a péniszem .( Lásd: locsoloversek.hu)
( Ilyenek a mai emancipálódott fiatalság locsolóversei !)
Ezek itt, kesicével írott székelyföldi húsvéti tojások .
Dr. Nagy Antal , 2009 Április havában .