http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

                                 

 

 

                                   TANÍTÓMESTEREIM .

 

      Nem szoktak a nebulók megemlékezni tanítóikról, de most én ezt teszem, mert ők is megérdemlik, hogy az utókor ismerje őket és áldozatos tevékenységüket . Köszönet és hála kísérje őket azért  amit tettek, ezen és a túlvilágon,mert a nagyja már ott tartózkodik a mennybéli tanodában . Nélkülük nem lennék az aki vagyok és más szinten élném a világom.

Kezdem mindjárt az óvodával, amely pelenkás koromban a Péter Tóni elrekvirált kocsmájában működött  a gyöngyi utca elején, a mi palatetős házunkkal szemben, ami a néhai kákás partú lófürösztő helyén épült fel és fő részét a kerekesműhely képezte . Amikor az eső megverte a  szomszéd ház falát, a hatalmas ajtó két oldalán megjelentek a reklámírások: VIN,BERE,RACHIU a baloldalon és BOR,SÖR,PÁLINKA a másik oldalon, arrébb volt egy NAP-párt jelvény (Nemzeti Akarat Párt, 1936-37) is . Ezeken a betűkön gyakoroltam az olvasást három éves koromban. Három betonlépcső vezetett fel ide, amelyeken jól lehetett játszani . ( Lásd: Péter Tóni, Sározás. ) Annak idején ide vitt el apám, a kocsmából lett óvodába, hogy az analfabétáknak mutassam meg a betűket. Első tanítóm így az anyám lett, mert a hét éves bátyámat betűvetésre tanítva akaratlanul engem is megtanított olvasni.

    Az óvoda aztán elköltözött a szakaszi utca elejére a SINKA-féle házba .Ide jártam óvodába két szezonban. Biztos ezt is elrekvirálták, mert elől volt a napközi otthon, hátul meg Sinkáék. Az otthonban volt konyha,ebédlő, tan és játszó terem meg ágyakkal felszerelt szoba is . A program reggel nyolc-kilenctől délután ötig tartott és enni is kaptunk ingyen ! Vécére hátra jártunk az udvarra, ahol négy, deszkából készült ülőkés klozet volt kialakítva. A délutáni alvás nekem meg egy pár haveromnak ( Winkler Rudi, Brendli Józsi ) nem smakkolt és ha lehetett csendesen meglógtunk miután lefektettek bennünket és kint rosszalkodtunk a gazdasági udvarban . Én például felvettem fordítva a mellényemet úgy, hogy a lábam dugtam a kezek helyére és a hasamon begomboltam azt . Winkler Rudi ezt látva ő is levette a fehér, hosszú ujjú selyemingét, felnyúzta a vaskos lábaira úgy, hogy kihasadtak az ingujjak, majd engem követve leugrott a vécé tetejéről a trágyadombra . Az egyik ugrása nem sikerült, mert derékig belesüppedt a trágyalébe . Ne félj fehér ing ! El is bőgte magát és átbújva a deszkakerítésen sírva szaladt haza . Gondolom, "örült" az anyja ! Máskor a szakácsnők hívtak, hogy hordjak fát a konyhára a pincéből ( ekkor már utolsó éves voltam s nagyfiú) . Ahogy bemegyek az amúgy sem barátságos, sötét, pókhálós helyiségbe s kezdem szedni a fát, hát nem rám csapja az ajtót az óvó néni és kulcsra zárja gyorsan . Én reflexszerűen a kezemben lévő fával fejbe hajitottam, de az ablakos ajtón keresztül, mint dédnagyapám az odaégett húst lábasostól (Pinkur ) . Ki is nyílt azonnal az ajtó és én huss ki az udvarra, kibújtam a deszkakerítés  lyukon és haza ! Később delegáció is jött és tisztázódott a dolog, hogy azért akartak megbüntetni, mert megvertem volna egy kisebb gyereket . A Winkler Rudi verte meg azt a pulyát nem én, csak összetévesztettek, mert mindig együtt lógtunk. Nem is mentem többet az óvodába, mert hat évesen beírattak az iskolába. Azt mondták  rólam, hogy elég nagy lurkó vagyok, s mehetek . Ott legalább móresre tanítanak ( 1953 ).

     A bélteki iskola a katolikus templommal szemben volt és  öt osztályt meg a tanárit, valamint  egy szertárhelyiséget foglalt magába ahol földrajztérképek és miegymás voltak . (Mára lebontódott az egész.Lásd Plósz Karcsi, légi felvétel.) Ide  a szertárba vitte be Medvei Antal meg Holczmann Gyula a "megnevelendő" diákokat. Mi az épület hátulsó fertályában lévő két osztály kertek felé néző termét kaptuk . Hosszú fapadok voltak benne és ötön is ültünk egy sorban . ( Jól lehetett taszigálóst játszani. Az úgy volt, hogy a szélső gyerek elkezdte taszítani a szomszédját aki szintén a szomszédját addig amíg a szélső gyerek kiesett a padból, majd körbe szaladt és ő került a tologatók elejére . )

  Bejött a tanító néni aki egy jól megtermett, pirospozsgás arcú, kék szemű, göndör hajú, mosolygós olyan harmincéves forma hölgy volt ! Krassóy kántortanító lánya Edit volt az . Ő tanított bennünket négy évig és néha még más is helyettesítette kis ideig , ( Semperger Erzsike , vagy Medvei né, meg Oli tanító néni). Magyar nyelvű iskola volt. Mint később megtudtam, a románoknak külön volt iskolájuk a dobrai utca végében a bikaistállók mellett.

A tanító néni kedves volt, de szigorú is . Mivel én olvasni már tudtam, azt hittem mindent tudok és az órákon odafigyelés helyett az ablakon bámultam a kerteken folyó aktivitást . Emiatt többször tenyerest, meg körmöst is kaptam ! Egyszer még be is zártak egy délután ötöd magammal, ott volt Erli Pali is a téglaszínből, mert nem tudtuk a szorzótáblát . Már esteledni kezdett és én meguntam a fogságot, kinyitván a hátsó ablakot a csalánosba ugrottam vagy másfél-két méterről és hazainaltam a kerteken meg a kerítéseken keresztül. Másnap nem szólt senki semmit . Amikor kitelt a négy év, vizsgát kellett letenni a tanultakból . Behívták a szülőket az osztályba és előttük kellet olvasni, számolni a táblára írni diktálás után, majd ezért diplomát is kaptunk. Egész idő alatt az ötös jegyrendszer volt használatos és ha valamit nagyon jól tudtál akkor csillagos ötöst kaptál .Bankett ekkor még nem volt, sem ballagás.

Krassóy Edith tanitónéni 1963-ban az új iskola mellett. 

   Ősszel beiratkoztam az ötödik osztályba mint minden társam . Itt más Istenjárás volt, mert ahány óra annyi tanár jött be . A számtantanár Schmied Sándor volt. Nagyon értette a "törpék törpékkel" való osztását és persze ismételtük az alapműveleteket. Csendes, deresedő hajú férfi volt kifejezően vastag szemöldökökkel . Tette a dolgát. Testvére Ferenc, nem volt értelmiségi, de mindenhol ott volt a faluban és aktívan kivette részét mindenből, többek közt a bélteki futball csapat lelkes mindenese volt . Karikós lábai és a nélkülözhetetlen biciklije miatt Guriga Ferinek is nevezték. Állandóan rohant valahova.  Aztán a történelem tanár a dobrai eredetű Medvei Antal volt aki egy darabig iskolaigazgatói szerepet is vállalt . Zömök, kerek arcú, barna , félrecsapott hajú tanár volt. Egy történelem órán vitám keletkezett vele Mezopotámiát illetően és akkora pofont kaptam a térkép mellett, hogy beleestem a Tigrisbe meg az Eufráteszbe . Volt otthon egy nagykönyvnek nevezett szép kiadású kötetünk a címe "Az ókori kelet története" . Dáriusszal, Hamurabbival, Egyiptommal és a fáraókkal meg a piramisokkal, Karnaki nagytemplom, mamelukok,stb. Apám hozta haza a háborúból mint "hadi zsákmányt" . Színes illusztrációk is voltak benne zsírpappírszerűségekkel letakarva. Ezt a féltett könyvet elvittem neki igazamat bizonyítani, de többet aztán nem még láttam . Ebből írta a diploma vagy fokozati vizsgáját is .Több pofont aztán nem adott, igaz nem is volt alkalma rá !

A növénytan tanárnő nevére nem is emlékszem ( valamilyen Margit ), mert mindenki Karikásnak  nevezte a fülében lévő két nagy karikás fülbevalója miatt .Idősebb,pedáns, csendes úrhölgy volt. Ő a katedráról tanított és fel sem eszmélt arra amikor Pink Pista zúgni kezdett hátul a padban és keresztbe lógatta a nyelvét fintort vágva, hogy kacagják, Kiss Jóska meg négykézláb mászkált a padok alatt és fogdosta a lányok lábát. Mindenki felhúzott lábakkal ült és azt figyelte mikor jön a Jóskili.

A magyar tanár, meg zene tanár és torna tanár az Willányi József volt. Öregedő, nagy hasú, nagy orrú, Sztálinbajuszos, basszus hangú úriember , aki mindig tornabemutatókat tartott a diákokkal az évzárókon és  reszelős mély hangján énekelte a taktust. La,la,la,-la-la-la szöveggel. Fia István később még iskolaigazgató is lett Szatmárnémetiben a Kölcseiben. Énekkart is működtetett melynek én jó hangom miatt tagja voltam. Jóindulatú ember volt, büntetésül csak a pajeszünket húzta meg. Pofont nem adott .

    Idegen nyelvet is tanultunk, ez persze az orosz volt és az orosz fogságból hazaérkezett Holczmann Gyula tanította . Biztos ott tanult oroszul és igyekezett tudását nekünk is átadni . Néha káromkodott is oroszul, tudta, hogy nem értjük. Igazgató is volt Medvei után és a szertárban "nevelte" a csintalanabb nebulókat. Volt egy hatalmas, bogos mutatóujja, azzal akkorát tudott ütni a delikvens orrára, hogy az azt hitte leszakadt az orra. A bélteki dupla kanyarban lakott a Heim Pál-féle ház után. Egyszer én is részese voltam egy ilyen "nevelési " aktusnak, amikor az ötödikes németek összevesztek a hetedikes magyarokkal egy jégcsúszda miatt, amit mi a német iskolások készítettünk az iskolánk előtt . Szarvadi Zolinak valami kifogása volt a sikankó ellen és még három hetedikes társával cipősarokkal kezdték feltörni a jeget . Erre mi megtámadtuk őket, belerúgtam az egyiknek a sípcsontjába, de ők nagyobbak lévén túlerőben voltak . Zoli valahonnan egy nagy szőlőkarót szerzett ami magasabb volt mint ő  és ezzel hadonászva bekényszerített bennünket a kicsi iskolánk termébe . Már az ajtót feszegette amikor közbelépett a szolgálatos tanár és bekísért bennünket karóstól az igazgatóhoz, ő meg a szertárba invitálta a bandát. Holczmann a magyar fiúkat ( négyen voltak ) sorba állította, de előbb kiküldte a karót a tanáriba és amikor Zoli a sorba visszaállott akkora pofont teremtett le neki, hogy mind a négy fiú egymásra esett a sarokban. Miután felállottak, az egyiket úgy fenéken billentette, hogy láthatóan vagy harminc centit emelkedett fel a levegőbe .Nekem csak az orromat verte meg szelíden a híres mutatóujjával és egy enyhe seggberúgással elbocsájtott, véget vetve az igazságtételnek.

A takarító az a nagydarab Csalma bácsi volt aki nyáron a libáit az iskola udvaron a futballpályán tartotta, meg az eperfa alatt. Barátságos, magas,hajlott hátú, kicsi bajuszos, szolgálatra kész ember volt . Az új iskola akkoriban épült.( Kölönc )                                                                                            Ne feledkezzek meg a papjainkról sem, Brunner és Hentes Miklós tanította a hittant, sokszor viszontagságos és állandó félelmek közepette . ( Lásd : Bélteki fa szú . ) Hentes Miklóssal baráti viszonyban voltam és gyakran jártam ministrálni még a hajnali misékre is (rorate ), ahol "bajuszpedrőként" pár lejt is kaptunk. Jártunk vízkeresztkor házakat szentelni és mivel televíziója is volt, gyakran néztem egész esti műsorokat is  nála. Megígértem neki, hogy pap leszek, de erre nem került sor.

Nagyjából ez volt akkoriban a magyar iskola . Évharmados dolgozatírásokkal mérték le a tudásunkat és már tízes volt a legnagyobb jegy. Nem sokáig voltam tanulója, mert egy decemberi kiadós szánkózás után a Nagyhágón, majd Miklós napkor a fagyos templomban tartott vizes cipőben való részvételem a szentmisén, begyullasztotta mindkét térdemet és ágynak estem . Puskás doktor fiatal orvosként akkor került a faluba, leszívta párszor a vizet a térdeimből, de aztán jobbnak látta beutalni engem a szatmári  Dr. Lükő Béla kórházba.                                                                                                   

 

                                A képen Dr. Lükő Béla a szatmári híres sebész orvos aki megoperálta vakbélgyulladással anyámat és megmentette az életét. Annak idején vakbélgyulladásban sokan meghaltak ! Itt a kórházban a gyermekosztályon ismereteket szereztem az orvostudományok terén . Amikor Petru Groza meghalt és fújtak a gyárak mi az ágyak mellett vigyázzba kellett álljunk akár fájós térdekkel is !( 1958.Január 7). Rengeteg injekciót kaptam vagy két hétig, Penicillint,Streptomicint s még Hidrokortizont is amitől bedagadtak a szemeim úgy meghíztam. Megismerkedtem Micu doktorral, Tănase doktorral akinek bélteki volt a felesége, Costea nővérrel aki megtanított hőmérőzni és este, reggel lehőmérőztem a kórtermet. Aztán játszottam a vérnyomásmérővel és amikor bejött a nővér, lecsaptam a fedelét, eltörve az üvegcsövet. Costea nővér mind kipumpálta a higanyt belőle és még egy hét múlva is higanycseppeket kergettünk a kórterem csempéin . Nem tudta senki, hogy a higany mérgező ?! Aztán behívták a szüleimet, hogy fizessék ki a kárt,de arra pénzünk nem volt , megelégedtek egy a Néptanács által kiadott szegénységi bizonyítvánnyal . Éjjelenként az összegyűlt kenyérmaradékokból kenyércsatákat rendeztünk, úgy, hogy a sötétben egymás irányába hajtottuk a száraz kenyérsarkokat . Én az ablaknál feküdtem, oda nem nagyon hajtottak száraz kenyeret . Reggel kenyérszőnyeg fogadta a takarítónőt. Tănase doktor kísérleteket végzett rajtam és minden héten vért vetetett laboratóriumi vizsgálatokra, mérte a pulzusom és aztán a hideg vizes csap alá tartotta a csuklóm, majd újra mérte a pulzust. Lassan semmi bajom nem volt és tövétől a hegyéig bebarangoltam a kórházat . Voltam a kórház pincéjében is, a morgában ( hullaház ), ahol úgy rémlett, hogy a "halott" felül a boncasztalon amikor benyitottam, vagy nem is volt halott ! Megismertem a belgyógyászatot, sebészetet, ortopédiát, orr-fül-gégészetet, urológiát stb. Vasárnaponként a kapunál lézengtünk és a látogatókat elvezettük az osztályokra. Annyi narancsot, csokoládét és néha még egy-egy lejt is kaptunk, hogy nem szűkölködtünk pénz dolgában sem. Néha a kapust megkértem, hogy hozzon nekem ezt-azt a városból. Felfedeztem az alagsorban egy hatalmas csomó üres penicillines meg más ampullát amelyeket a frissen beutalt gyerekeknek eladtam . Huszonöt bani darabja. Persze másnap a nővérek meg a takarító személyzet vissza vitte, de a pénz az megmaradt. Aztán Bocz doktor ortopéd orvos, meg akarta operálni a térdem amire három napos éhségsztrájkkal válaszoltam. Ezek után begipszeltek és Június hónapban hazaengedtek azzal, hogy három hét múlva jelentkezzem. A gipszet mozgás közben összetörtem, majd leszereltem és mivel bátyám Lőrinc halálos beteg volt és meg is halt, úgymond elfelejtettem visszamenni, de ezért nem búsult senki.



                      A szatmári Lükő Béla kórház.

    Osztályismétlőre buktam, de semmi baj, mert egy évvel hamarabb mentem iskolába. A baj ott kezdődött, hogy az utánam jövő "taknyosokkal" kerültem volna egy osztályba és közöttük a rettegett Hosszú Öcsivel ( Tepfenhart István), akivel állandóan verekedtünk a bélteki utcákon . Mentségemre német iskola alakult Bélteken . Idegenképű tanárok járták a házakat, ki akar német iskolába iratkozni  és még nálunk is voltak puhatolózni. Mondom én anyámnak : Nem akarok a magyar iskolába visszamenni én a német iskolába megyek. De hát kisfiam te nem tudsz egy szót sem németül ! Anyám meg nagyanyám mindig svábul karatyoltak, hogy ne értsem mit mondanak. De én is NÉMET lettem, amiről elítélően szólt a magyar iskolában, a szép német nevű Holczmann igazgató iskolanyitó beszédében is ."A szép magyar nevű Nagy Antal is német iskolába iratkozott !" Nagyon nehéz periódus következett ! A német osztály az iskola udvarán lévő kicsiny melléképületbe került ahol Medvei tanító néni egzecíroztatta a tanulókat az előző évben. Egy Haris nevezetű tanulót levetkőztetett gatyára,a ruháit elvette, hogy ne tudjon elszökni és így akarta neki a leckét, bepótolandót megtanítani.Hát keserves dolgom volt ! Bejöttek a tanárok a mindenhonnan összeverbuvált osztályba.                                              Voltak ott béltekiek, sándraiak, színfalusiak, ipiek, kémeriek, petriek, kisdengelegiek és mind tudtak svábul vagy németül, csak én nem.  Annyit tudtam, hogy gutten Tág, meg elszámolni németül tízig, de másképpen nix Deutsch ! Ez így ment vagy három hónapig. Amikor kérdezték hogy hívnak kivittem a házi feladatot, amikor a házi feladatot kérték, megmondtam a nevem .Nagy türelmük kellet legyen Schuster, Seiwert tanároknak . Egyszer, mert állandóan csúfoltak a kollégák, egyik lyukasórán megvertem az egész osztályt és kiugrottam az ablakon, mert az ajtót elzárta az odaborult katedra ! Nagy balhé volt ! Mindenki sírt ! Az ökleimről még a bőr is lejött. Haza mentem és bezárkóztam ! Az ajtót betörték a szüleim, mert elaludtam a kimerültségtől . Schuster Paul tanár másnap jött és mivel igen jó pedagógus volt mindent megértett és tovább járhattam az iskolába, pedig én azt mondtam nem megyek többet oda . Persze a létszám is számított . Azután már mindenki respektálta  bolond Nagy Antit és kezdtem németül szólani és érteni . A hatodik osztály végére az első tanulók között találtam magam . Második évre, mivel felépült az új iskola átköltöztettek bennünket az üresen maradt román iskolába a bikaistálló mellé és a főiskolában Vasil Vasile lett az igazgató. A német szakon megjelent Stoffel tanár aki fizikát tanított és Schwarzkopf tanár aki matematikát tanított három nyelven is. Jó fej volt és bélteki volt a felesége neki is (Márta ) .Tornatanárunk is lett, valami román fehérnép, nevére már nem emlékszem, ő a nagy iskolából járt ki. Nagy futballpályája volt az iskolánknak mely egészen a Tevili árok megemelt martjáig nyúlott. Sok verseny, futballmeccs zajlott le itt ! Schuster tanár egy hallgatag,harmincas, magas,szőke, kék szemű, kissé hajlott hátú, nagyon jóindulatú tanárember volt. Valahonnan Szeben környékéről lett küldve Seiwert tanárral együtt aki alacsonyabb, köpcös, pufók arcú, hullámos barna hajú és smirglis hangú ember volt . Oda is nősültek mind a ketten, Béltekre. Schuster Csizek lányt vett feleségül, Seiwert meg Margó tanárnőt aki ákosi eredetű volt s a magyar iskolában tanított . Kivándoroltak Németbe . A fizika tanárral Stoffel-el volt egy afférom, amikor lyukas kulccsal lőttem az osztályban fizika óra előtt s ő megérezte a foszfor szagát, a lányok pedig beárultak, hogy én lőttem .  A tanár úr igen kíváncsi lett a szerkentyűre és el akarta venni . Én a padban ültem és a zsebemben,  a markomban szorítottam a szerszámot. A tanár úr, aki jól megtermett sportos alkat volt, a karomnál fogva fél kézzel kiemelt a padból és erőszakkal elkobozta a pukkasztót. Sokáig a tanári ablakában láttam . Zenetanárunk is volt Schneff tanár személyében aki német nótákat is énekeltetett velünk, de inkább hazafias román dalokat. Sneff tanárral később orvos koromban találkoztam Alsószopron ahol a "Megéneklünk Románia" mozgalomra alakított dalárdát vezényelte és egy Smadu nevű oltyán vasesztergályos a S.M.A-ból akadékoskodva vitába szált vele egy dallam miatt ami úgy kezdődött, hogy " Fiecare țare are.." , (Minden országnak van.. !) Smadu kötötte az ebet a karóhoz, hogy " Numai România are ! ( Csak Romániának van ! )

Nos így telt el három év és az osztály legjobbjai közé küzdöttem magam  . Levizsgáztunk Schillerékből, Goethéékből és megkaptuk a hétosztályos diplomát. Bankett is volt a bikaistálló épületében kialakított internátusi konyha termében s mehetett mindenki ahova akart. Még fungált vagy két évig a német iskola s aztán érdeklődés hiánya miatt, vagy politikai fordulat miatt, megszűnt.





  Jaj Istenem, most mi lesz velem ? ! Továbbtanulni csak Nagyszebenben, Temesváron esetleg Zsombolyán lehetett volna . Az igen messze van egy ilyen kicsi fiúnak, a kerekes mesterség meg a kollektív gazdaság nyújtotta jövedelemből  sem futja s anyám kis Singer gépe sem tud annyit forogni titokban, hogy ellegyek idegenben ! Szerencsémre megnyílt Erdődön egy új középiskola magyarul meg románul . Négy román és két magyar osztálynak volt helye egy frissen épített vörösben álló emeletes épületben . Na én oda elmennék szerencsét próbálni a magyar tagozatra ! Be is iratkoztam annak rendje módja szerint. A felvételi vizsgán a magyar tanárnak, Cselle Miklósnak volt némi megjegyzése a magyar nyelvtant illetően, mert egy analizálandó szövegben nem ismertem fel a határozószavakat ( pionírokkal, dobokkal ). Az irodalommal boldogultam, mert állandóan bújtam megboldogult Lőrinc bátyám magyar könyveit és még  Arany János versét a Szegény jobbágyot is elszavaltam . Ki tanította neked a magyar nyelvet fakadt ki a tanár! ? Erre nem jött válsz, hanem elpityeredtem . Na, na kisfiam ! Nem kell ezért sírni, bátorított a jó tanár bácsi ! A teremben ismertek és tudtául adták, hogy ez a gyerek német iskolából jött ide. Cselle Miklós egy kicsit meglepődött, majd próbára tette német tudásomat, nem tudom mennyire értett németül, de én megfeleltem .

 Na mondom magamban, itt biztos nem sikerült bejutnom és hazautaztam szomorúan az első autóbusszal . A titkárságon ahol nagyon előrelátóak és kedvesek voltak hátra kellett hagyni egy megcímzett és felbélyegezett borítékot . Én nagyon családcentrikus és naiv lévén a borítékra az apám címét írtam, Nagy Alexandru, Beltiug, hogy a levél biztosan haza érjen. 

Megjött a levél fekete pecséttel és amikor kibontottam azt írta benne, hogy sajnálják, de nem sikerült a felvételije.A pasztikuliját neki! Tudtam,hogy így lesz ! A kollégáim akik vették a fáradságot és bementek az iskolához azt a hírt hozták, hogy Nagy Antinak sikerült a felvételije . Én szamár, hát nem az apám volt felvételizni, Nagy Alexandru ! Szereltem egy biciklit és elmentem Erdődre ( 15 km) megnézni a listát. Így volt ! Sikerült !! Mindenkinek sikerült aki oda ment. Ősszel megkezdődött az iskola és befizetés ellenében (30 lej ) helyet kaptam az erdődi fiúinternátusban amely a néhai járásbíróság épületében volt, közel a katolikus templomhoz.

 Az erdődi katolikus templom.


      Annak a háznak a pincéjében még a fiatal Pink nagyapám is raboskodott, amikor egy hétre áristomba zárták . Az történt, hogy egy zsebórát vitt javítani az óhitű óráshoz aki mind hitegette, hogy ekkor lesz kész, meg akkor lesz kész, nagyapám türelmét vesztve megragadta a mellét, kivitte a műhelyből és fiatalos hévvel beledobta az árokba és leköpte. Persze tanuk is voltak és bírósági ügy lett belőle. Nagyapám büntetésből egy hétig sepregetett és takarított Erdődön. Itt bezupáztak bennünket tíz-tizenkét helyes dormitorokba ( háló ) és ügyeltek rá, hogy egy terembe két magyar fiúnál több ne kerüljön . Én Bruttler Öcsivel kerültem egy csomó büki (Codru) román fiú közzé és intenzív nyelvleckéket vettünk románból, de túléltük a sok ugratást, meg csúfságolást és négy év alatt megtanultunk románul is. Mi is ugrattuk őket, hogy: "Futott Marci mikor szaladt, bocskort kötött, mégse haladt " ! Hát kezdetleges viszonyok voltak ott ! Vécé csak hátul volt az udvaron deszkából akár a Sinka-féle óvodában. A fürdőszoba egy hosszú pléh válóból állott, amelybe vagy nyolc csap ontotta a hideg vizet, s az a falon keresztül a szomszéd udvarra ömlött ahol a C.E.C működött. Itt mosakodtunk derékig reggelente. Hetente elvittek bennünket a helyi S.M.T.-be és ott meleg zuhanyt vehettünk. Állandó pedagógusunk volt s reggel az iskolába mentünk tanulni, este az internátusba jöttünk aludni szép kettes sorban olyan egy kilométeres távon. Másnapra a tantárgyakból az iskolában kellett felkészülni ebéd után . Ezt a tevékenységet Meditációnak hívták és ha akartál, ha nem tanulnod kellett. Még meditációfőnök is volt a nagyobbakból . Én is sokat voltam aztán meditációfőnök és tizenegyedikben idegkimerülést is kaptam emiatt. A Sabău Ioan igazgatónak volt egy igen rossz unokaöccse az is Sabău Ionică aki igen sok borsot tört az orrom alá Virgil haverjával, akitől átvettem a balra dőlős írást. Ekkor szerkesztettem meg az aláírásomat is amit ma is használok. Még sok rendetlenkedő tanuló volt akiket ráncba kellett szedni és felügyelni, hogy pissz se legyen és tanuljon mindenki. A pedagógus valahol tette a szépet valakinek, vagy egyéb szórakozás után nézett, amúgy sem ülhetett minden osztályban. A kantin a leányinternátusban volt a felszámolt zárda épületében. Hátul a leányok, elől a volt kápolnában az ebédlő . Jól főztek, de reggelire nem mentünk el, mert mindig "biciklileves" az-az köménymag leves volt amitől tíz órakor veszettül korgott a gyomrunk . Néha volt két szelet kenyér egy kocka vajjal és egy kocka marmeládéval, hozzá égetett cukorból készült rumeszences tea !  Esős időben akkora sár volt arrafelé, hogy féltettük a reggel gondosan kivikszolt cipőnket .Na így ment nekünk és jöttek a tanulmányok. Kezdetben két párhuzamos magyar osztály volt amit kilencedikben össze is csaptak és a románok is két osztályra apadtak . Negyven sikeres felvételizőből tizenegyedik osztály végére 28-an maradtunk és abból csak tizenkettő állt érettségire,ami nyolcnak sikerült elsőre .

Magyartanár a már ismert Cselle Miklós volt, Gúzs Imre miklósvári (Erdővidék-Székelyföld ) újságíró-tanár barátja. Egyszer helyettesítette a kollégáját és kilencest adott feleletemért. Cselle Miklós középtermetű, szürkés szemű, félrecsapott szőkés hajú és igen áthatóan figyelmes tekintetű ember volt. Sok bajom volt vele a helyesírással és nyelvtanból, de a végén barátok lettünk és nem hitte volna, hogy orvos lesz belőlem . Már akkor novellákat és verseket is írtam, ő volt a kritikusom. Nem nagyon biztatott az irodalomra. Valahol az iskola irattárában, egy nagytakarítás alkalmával, kézhez kaptam a felvételire írott dolgozatomat. Hármas volt, amikor a tízes osztályzat volt érvényben.Tele volt piros aláhúzásokkal . A tanár úr a magyar irodalmat könyv híján saját füzeteiből tanította, nagy hozzáállással .

A matematika tanárunk Békési Ferenc volt . Megtermett, széles vigyorú, pirospozsgás arcú harmincas agglegény. Haja barna, hosszú, félrecsapott volt  és mindig a szemébe hullott, ezért gyakran rázta a fejét . Nagyon tudta a matematikát és neki  is köszönhetem, hogy sikerült az érettségim, s aztán én is matematikát taníthattam Sándrán . Egyszer Békú( B.Q.), így neveztük el, nem jött órára és az a hír kapott lábra, hogy elvitték katonának . Nagy volt az öröm és rendetlenkedtünk mint lyukasórán a diákok . Kocsis Aladárt a pehelysúlyú géresi srácot előbb a levegőbe hajitottuk párszor, majd a katedrán, a piros asztalkendővel összekötöztük, a lábait a kezeivel és ekkor a nagy zsivaj közepette belépett B.Q. ! Mindenki a helyére rohant csak Aladár tekintgetett segélyt kérően az asztallapról.  B.Q. baljóslóan mosolygott, Aladárt fél kézzel megfogta és a fogasra akasztotta az asztalkendőtől fogva és egyre azt ismételte: Mi van gyerekek ? Így várjátok a tanárt ? Ez igen ! Szép kis társaság !  Szégyelljétek magatokat ! Persze aztán Aladárt saját kezűleg kibogozta, a helyére küldte s rend lett . Paniti Feri a kémeri srác a szünetben tudományosan megjegyezte: Hol tiévedtünk ? Ott tiévedtünk amikor feltiételeztük azt, hogy B.Q. elment katonának és ez negatív feltiételezés volt, nem bizonyítódott be ! Persze B. Q.-nak is megvolt a magánélete és hallatszott róla egy s más, hogy egyszer éjjeli zenét adni mentek Kondor Jóskával a fizika tanárral Câmpianu Maria nevezetű pedagógusnőnek aki a leányinternátus őre volt és azt pletykálták, hogy a fekete hajú amazon a bilit öntötte a trubadúrokra az ablakból. Énekelték neki a " La campagnola bella " című dalt .  Számtanfeladatok alatt, amikor több betűvel ábrázoltak egy-egy egyenest  az ábrában azt lestük mikor kerül B meg Q betű a végükre, vagy ne adj isten W és C.  Igen ! B-Q tart a W-C-hez ! Akkor épült az iskola modernebb, nagyobb latrinája és sokáig a kibetonozott gödör üresen állott. A cigarettás fiuk oda bújtak el cigizni a szünetben. Békési tanár volt a szolgálatos és látta amint a Tabajdi gyerek becsengetés után( az erdődi gyógyszerész fia ) az utolsó füstöt kifújva bújik elő az új WC alól .  Na gyere csak ide fiam ! Fülön fogta a szivaros gyereket és megjegyeztette vele a dátumot, meg azt, hogy egy év múlva őt a tanár ide bele fogja dobni fejjel előre ! Egy év múlva nem bírtam ki  röhögés nélkül, ( már volt jócskán tartalom a gödörben ) oszt kizavart az osztályból, de nem mondtam meg neki mit röhögök !  Már nem voltam Erdődön amikor Békési Szatmárra költözött és ott belekeveredett valami nyakkendős orgiába, a Milícia meg rájuk ment és ezért kirúgták a tanügyből.  Érettségi alkalmával ő a máramarosszigeti iskolában vizsgáztatott. Ott hallották, hogy vágják a nagykárolyi tanárok az erdődieket  Szatmáron. Lehet megbosszultak bennünket, de Békési vasárnap felkeresett engem a Kölcsei gimnázium bentlakásában, kivitt az udvarra és egy padon hat matematikai példa megoldását magyarázta el a tételekből. Mondta, hogy mondjam el a kollégáimnak is, de hát vizsga drukkban senkivel sem lehetett szót érteni, viszont én másnap pont az egyik feladatot kaptam a vizsgatételen. Köszönöm Tanár Úr ! 

A kémiát előbb Sebők András tanította, majd tizedikbe  Bauer Katóka tanárnő jelentkezett.  Ő erdődi származású volt és inkább a szerves kémiát adta le igen precízen és megkövetelte a tudását. Olyan okosan tudta magyarázni a butadiéneket, hogy fájt bele az ember homloka. Középmagas, enyhén hajlott hátú, egyenes, vállig érő barna hajú, bitlisz szemüveges, igazi szerényke-vénlány típusnak nézett ki . Később férjhez ment, de méhrákban korán eltávozott az élők sorából.Az orvosira kellett a kémia  s ő megtanította !

 A fizika tanárunk az a nagy darab fickós viselkedésű Kondor József volt és mindenféle kísérletet elvégeztetett velünk az iskola laboratóriumában ami valahogy fel volt szerelve a szükségesekkel. Fotólaboratóriumot is működtetett és velem megszerettette a fotózást, beavatott a filmek és a képek előhívásába. Előhívó szereket is kevertünk és később rám bízta az egész wirtschaftot . Képeket készítettem, előhívtam őket s még el is adtam belőlük. Nem kérte a pénzt, hagyta, hogy sefteljek de a fotópapírt azt meg kellett vásároljam. Az egyik óráján hiányoztam, mert Erdei Sanyi kollégámmal ellógtunk Szatmárba úgymond szemüveget csináltatni . Akkor adta le az Einstein-féle relativitás elméletet. Másik órán ziccert írtunk s bizony szekundát kaptam . Később ezt kaptuk az orvosi egyetemi felvételin és ott is négyest kaptam, ezért is nem sikerült az első felvételim. Na így lógjatok diákok ! Legkedvesebb tanárom az osztályfőnökünk volt Kerekes Árpád természetrajz és földrajzszakos tanár . Gyönyörű csábos tekintetű nagy darab felesége volt, de sajna bennünket nem tanított, pedig megcsodáltam volna a lábait a katedra alatt . Kerekes tanár biztatott, hogy jelentkezzek bátran az orvosira, szerinte butábbak is mint én bejutottak oda már ! Diáktársaim felfedezték, hogy ugyanúgy nézek s gesztikulálok mint Kerekes tanár . Volt egy érdekes nézése . Amikor valami hihetetlent hallott, félre fordította a fejét és sandán a szeme sarkából lesett a beszélgető partnerére vagy az egész osztályra. Jellegzetesen hegyes orra volt és költőien borzas haja. Itt Nagybaconban van egy kollégája a Molnár Pali és a minap ő hozta a hírt, hogy Magyarországon meghalt Kerekes Árpi  ( 2018, 2019 között.) Nyugodjanak békében !  Pali is meghalt 2020-ban Covid-ban ! Akkoriban mindenki abban halt meg és a csíkos pizsamájában !                                                                           Nagy figura volt a latin tanár Papp Gyula( Popp Iuliu), Mi csak Gyulusz-nak neveztük. Híres szatmári görögkatolikus családból származott és oda van eltemetve a szatmári vonatállomás szomszédságában levő görögkatolikus temetőbe a Papp avagy Popp,féle mauzóleumba (Ki hogy veszi !). Öreg,golyófejű , totyakos, Ciceróképű, középtermetű, borostás arcú, sántító,  pisiszagú tanár volt. Családja nem volt Erdődön, de rám nagyon féltékeny volt, mert az első padban a szép Sályi Margit mellett ültem . Emiatt majdnem minden órán kirángatott felelni és gyötört a deklinációkkal . Majd meglátod, ha az orvosira mész, oda kell a latin nyelv emlegette gyakran . Sokszor hátra küldött az utolsó padba Kocsis Aladár mellé, hogy ne zavarjam a vizet a Manyika csodálata közben. Aladár piros tust öntött a zsebkendőjére és mímelte az orrvérzést, kikérezkedett . Persze szívesen vállalkoztam kísérőjének .Gyulusz bácsi minden igyekezete ellenére nem lettem latin tudós és az orvosin se kellett latinul tudni éppen olyan nagyon. A tornatanárunk a két  Révész nevű tanárból a sportosabb-testesebb volt  a Zoltán . Irányítása alatt megugrottam  a méter nyolcvan magasat és a  5,6 méter hosszt . Diplomát is kaptam . Alapember voltam az év végi tornabemutatókon amit ő és egy román tornatanárnő tanított be . Úgy szökdöstünk a tornaszereken mint a bazári majmok . Zenetanárunk az Révész Jóska volt . Oldalt deresedő, hullámos sötét hajú, sovány, piros arcú, kiugró pofacsontokkal, nagy ádámcsutkával s kék szemekkel. Persze az énekkarnak is alapembere voltam . Ha nem voltam jelen, már ordított . Hol van Nagy Anti, mert nem megy a tenor ! Aztán mindenért vékony hangon ordított, még a nyaka is vörös lett mint a pulykának és kidagadtak rajta az erek. " Măi derbedeilor ! Măi huliganilor ! Voi nu cunoașteți muzica ! Habar n-aveți de muzică ! Afonilor ! Bateți joc de muzică ! " ( Aki nem értené: Ti gazemberek, huligánok ! Nem értetek a zenéhez ! Fogalmatok sincs mi az a zene! Ti botfülűek ! Csufságoltok a zenével !) Minden esetre sikerült neki egy négyszólamú zenekart létrehozni és működtetni. Több előadást tartottunk és Szatmáron is voltunk versenyeken . Annyira megtanultam hallásra az egyes dallamoknak mind a négy szólamát, hogy Sándrai tanítóskodásom alatt több hazafias számot előadtam diákjaimmal hasonló módon minden kotta nélkül. Az iskola igazgató Sabău Ioan volt az első évben . Aztán megjelent a mitugrász Cristea Vasile igazgató. Ő egyszer kopaszra akart nyíratni, mert valamiért mérgemben halomba hánytam a kollégáim levetett cipőit a hálónk folyosóján és ezért bepanaszoltak . Volt aki még egy hét múlva is felemás cipőben járt ! Élvezetes volt végignézni Cristea igazgatónak azt a kétségbeesett dühkitörését azután, hogy a diákokat elvitték csemetét ültetni Oláhgyűrűsre. Egyesek ott a kollektivisták mellé álltak segíteni, ( Ők normát kaptak a munkáért . ) s akik estefelé megitatták a diákokat tiszta barátságból borral . A két kilométeres út Gyűrűstől Erdődig úgy nézett ki mint a borogyinói csata után . Egyenként szállingóztak a fiúk haza a ködös őszi tájban, lelassulva,dülöngélve, egyesek rókázva és ráadásul Anițás az igazgató unokaöccse beleesett egy pocsolya kellős közepébe, csak a szeme fehérje látszott ki a sárból. Az egyik magas, minden iskolából kicsapott 18 éves fiú, Glodeanu hozta haza a vállán és az igazgató kétségbeesett tekintete előtt egykedvűen beledobta a mosdóvájuba a magatehetetlen talpig sáros embert, majd ráeresztette a hideg vizet a csapokból . Ijedten kérdezte a diri ! Ce a pățit ! ( Mi történt vele )  Nimica toată ! E obosit ! ( Semmiség ! Elfáradt ! ) Felvette ismét a hátára úgy csuromvizesen, bevitte a hálóba és magasról akár egy fadarabot belelökte az ágyába, rádobta a lópokrócot . Kinyúlt sodronyágyak voltak a hálókban és némelyik "hasa " a padlót verdeste. Anițás is ott lógott egy araszra a padlótól, csepegett belőle a  sáros víz és horkolt. Az igazgató tehetetlenül legyintett és dolgára ment.

  Az edődi középiskola előtt (1963). Maszatos vagyok. Kosárlabda oszlopot öntöttünk Erdei Sanyival .

Ide tartozik, hogy sokszor vittek ki bennünket éjfél után gyalog a kis állomásra a várhoz köveket lerakni a vagonból . Megkezdték egy új iskola építését az udvaron és ahhoz több vagon kő érkezett a kis vonattal. Azt mind mi raktuk le, majd fel a remorkára s vitték a kiásott alapok mellé . Aktívan segítettünk a téglák lerakásában és az iskola építésében is . Már gyakorlatom volt ebben a tevékenységben, mert Bélteken is ezt csináltam az új iskolánál ötödikes koromban. Egy egy ilyen látogatás után elkalandoztunk a közeli temetőbe is és lepedőnyi virágot vittünk másnap az osztályba a katolikus "temetőbogarak" bosszúságára. Fogtunk egy sündisznót is amit aztán a minden este hegedűn cincogó Dragomir hálótárs mellé fektettünk álmában a sodronyágyba .  Ő egy nagyfejű, álmos képű, nyeszlett pap fiú volt és nem mozgósították közmunkára, de amikor a sün megszúrta, eszeveszetten karikázott ki az ágyából . Máskor epret lopni mentünk éjjel fürdődresszre vetkőzve s vasárnap a szőlőbe cseresznyéért, meg szőlőért Glodeanuval, aki a kerülőt is megpofozta és kiverte a kezéből az ijesztő pisztolyt, amikor megfogott bennünket. Az egyik éjszaka egy bőrönd zöldhagymát hozott a kertekről és nyersen rágta mint a ló a füvet. A süni aztán az élő sarokba került a tanárlépcső emeleti pihenőjére, ahol akváriumban halat is tartottunk, meg volt egy nagy vízisikló, amit a nyakunkba vettünk és ijesztgettük vele a lányokat. Olyan büdös volt ott, hogy  a tanárok elkerülték a helyet de Gyulusz tanár az orrát marokra fogva dúdolgatott amikor erre jött tanítani.                                                       Ne feledkezzek meg az orosz tanárainkról sem . Kezdetben Nusser György  foltosan kopaszodó, orosz honból hazaszalasztott káder tanított bennünket erre a lehetetlen nyelvre . Nem ment sehogyan sem nekem pedig már az alsó osztályokban is tanultuk. Ötösök, meg hatosok voltak a jegyeim és egyszer hármast is kaptam . A " borogyinói " csatában részt vettem én is, de nem mertem bort inni, mert másnap oroszul fel kellett mondjak egy háromszakaszos verset Mikhail Lermontovtól ! Alig tudtam bemagolni (Velejet parus ogyinokij, V timane morjá golubom... ! ), de kaptam egy hetest és kijöttem ötösre. Nusser tanár állandóan bohóckodott és csúfságolt a diákokkal . Gittinger Teri kiment felelni és sehogyan sem tudta a kápárátivnoe házáistvu ( kollektív gazdaság ) kifejezést kiejteni . Mind ismételte, kapar a, kapar a . Mi az Istent kapar, fakadt ki a tanár, tán nem a keresztanyád kendermagosan petyegtetett tyúkja a fűrészportortát ? Ilyenkor felfújta az arcát és bandzsított is. Aztán beteg lett és nem még jött tanítani . Új orosztanár jött úgy lehet a román szekcióról, az erdődi osztálytársam, Gindele Feri sógora, professorul Návay Tiberiu. Megrázó látvány volt az első találkozás . Igen csúf ember volt . Horgas orr s mellette közel két hegyes barna szem,borostás arc, hajlott hát és ahány haja szála annyi felé állott, annak ellenére, hogy állandóan kézzel hátra igazgatta . Lehet nem volt fésűje . Mindenki el volt keseredve, de hozzászoktunk és olykor nem is tűnt olyan csúfnak amikor belemelegedett mondókájába. Egy orosz novella alapján elneveztük Szucsok-nak s persze, hogy a dolgozatírás címe az lett, hogy Obraz Szucskom ! A Szucsok is igen csúf alak volt és ezt a portrét kellett leírnunk . Írás közben gyakran tekintgettünk a tanárra ! Nála sem remekeltem nagyon, de túléltem. Merk öcsi a szakaszi boltos fia belebolondult egy általa ismeretlen orosz szóba , melynek rejtett értelmet gyanított . "Abagastyaty" (bedugni ?) ! Ezt egész nap mind ismételgette s még a hálóban Brutler Öcsire is ráfeküdt, mondogatva ezt a szót,szex aktust mímelve  . Egyszer szégyenlősen felállott s megkérdezte a tanárt mit jelent ez a szó ? Meggazdagodni felelt a tanár . Öcsi magábaroskadva és csalódottan leült és többet soha sem hallottam a szájából, hogy abagastyaty .                                                                                            Furcsa alak volt a történelem tanárunk Benedek Vladimir . Bălcescu-ra hasonlított, olyan orbikolor ábrázatú volt a sok cigarettától, meg sárgák az ujjai és amikor magyarázta a népvándorlást az volt az érzésünk, hogy mindjárt beleesik a térképbe . Volt egy kolléganőnk a Bálint Klárika aki eldöntötte, hogy ennek az alaknak semmit sem mond amikor kihívja felelni és hiába kérlelte, könyörgött neki, Klárika összeszorította száját és a semmibe tekintett. Kilencedikbe nem is jelentkezett Klárika. Az apja szerint, "Kájika á ment Nagyszjebenbe rjepülőgijéppel" ( Magyargieresi volt.). A román tanárunk is a Holdról jöhetett s már a neve is sejtette, hogy nem oda való. Plăcintă Gheorghe. Gyors talpalással a szatmári Unió gyárból érkezett és magán úton, csupa szorgalomból tette le a román tanári vizsgát, ha letette. Ő azzal kezdte az órát, hogy: Na gyerekek ( copii) ki olvasta ezt, meg ezt a regényt ? Én minden regényt elolvastam a Moromeții-től a Ion-ig s az Akasztottak erdejétől Mará-ig, és a ma elfelejtett Sadoveanu regényeket is . Na mondd el röviden a regény tartalmát ! Elmondtam ! Na jól van ! Tízes .Ő nem erőltette meg magát a regény elemzésével. Há minek az ? Oszt az érettségin a nagykárolyi román tanárnő Mâțuka pont a Ion-ból meg a Văcărescuékból akik nem is szerepeltek a meghirdetett vizsgatételeken úgy megfingatott, (Cum ? Dumneata nu cunoști primii noștri poeți ?? ) hogy szinte vért izzadtam és alig kaptam egy gyengécske ötöst . Megbuktatta Jakab Margitot a harmadik legjobb  tanulót és legjobb matematikust az osztályból aki később bankigazgató lett. Négy év alatt sok minden történt, de eltelt és amikor Gheorge Gheorgiu Dej is a nyújtópadra került, ( 1965 Március 19.) érettségire készültem otthon a szalmakazal tövében . Az érettségi a szatmári Eminescu iskolában zajlott  és tartott vagy egy hétig . A Kölcsei internátusában laktunk a Zárda templom mellett . Valamikor nagyanyám mint szakácsnő itt beszélgetett Luby Margittal (híres író-nevelőnő) a konviktusban. Volt írásbeli román és magyar nyelvből, számtanból, majd szóbeli hét tantárgyból . Egy nap egy nagy teremben folyt a román, a magyar, a történelem és gazdaságpolitikai vizsga ismeretlen tanárokkal . Végeztél eggyel s mentél a másik katedrához tételt húzni . Másnap jött a számtan, a fizika, kémia ! Hetes médiával letettem valahogy. Gyulusz bácsi jött gratulálni és elárulta, hogy ő is közbe kellett lépjen, hogy engem is ne buktassanak meg ! Hú !! A vizsgák alatt láttam őt ott bukdácsolni az iskola folyosóján. Nem gondoltam volna, hogy ekkora szava van ?  Köszönet Gyulabátyám ! Pihenj békében !

Erdődi magyar szakos középiskolások 1964-ben a 10 és 11 osztály. ( Az alsó sorban balról Béres Karcsi,Erdei Sanyi, Nagy Anti, Gindele Feri,Szilágyi Anti, ?, Farkas Elek,Bartha Kálmán (Coloman ),Molnár Jenő, ?, Kovács Imre,Szücs Károly,Nagy Zoli és Deák György. A kosárlabda oszlopot ketten öntöttük Sanyival. A kép baloldalán ott van a híres szatmári futballista Knoblauch László, Steiner Gizikével s hátul egyetlen roma kollégánk Palkó János. A kép jobb oldalán állva Bruttler István és Merk János ( két öcsi ) .Hátul bújkál a magas homlokú Tivadar Gábor, akinek sikerült a fogorvosira és én azt mondtam, akkor nekem is sikerülni fog az orvosira Maroson ! Persze a lányokat is felismerem, de hosszú...

Erdődi közép iskolások 1994.

Ez a kép az 1965-ben végzett tizenegyedikeseket szemlélteti tanáraikkal . Nem teljes a lista 

 Balról jobbra :Révész József zenetanár, Kovács Imre , ?,  Merk János, Gittinger Teréz, ?,Bauer Katóka kémiatanárnő (szemüveges ) Bartha Kálmán, Fetz Mária, Nagy Antal,Schupler Teréz, Jakab Margit,Kondor József fizika tanár, Révész Zoltán a tornatanár és a csoport előtt ül az oszi , Kerekes Átpád, természetrajz tanár .

 

Na most mit csináljak ezzel a papírral ? Én, anyám hathatós támogatásával apám ellenében "háztűznézőbe" mentem Marosvásárhelyre az orvosira Nagybányán keresztül gőzmozdonnyal. Ilyen messze még nem voltam el  hazulról és annyit még nem utaztam vonattal, hogy másnap visszafelé menjenek a házak is ! Dédán meg kellett várni a brassói személyvonatot, mely éjjel egy óra körül ért Marosvásárhelyre . Reggelig itt kellett várakozni az állomás várótermében és unalmamban megalapoztam a jövő családi életem . Ott volt három nagybaconi lány és beléjük kötöttem furcsa beszédjük miatt . Fogalmam nem volt hol van Nagybacon, habár a Benedek Elek meséket olvastam. ( Amikó az ämber á, näm tälik az idő !- mondta az egyikük.) Aztán a Veres Jucival rendszeresen leveleztünk amíg a tanügyben dolgoztam,s ezt addig amíg meg nem kért miután bejutottam az egyetemre, hogy a pedagógiai leányotthonban-  a "Likőr", mely az orvosis, pedagógiás, szinis fiúotthon előtt volt a "Kantár" (jól lehetett kukkolni át és ezt is számításból helyezték oda, megkönnyítve a párválasztást) - keressem fel az unokahúgát Margitkát ! Ő lett a feleségem . Aztán ahogy elindult a forgalom a 2-es busszal ( Gara-Centru-Clinici și Retur) megtaláltam az egyetemet és amikor megláttam hol kellene én tovább tanuljak inamba szállt a bátorságom . Ide én nem jutok be !I.M.F.

 

 Laborba, vérvételre, röntgenre kellett menni, szállást keresni, ( Az Apollóban kaptam szállást) beadni időre a papírokat, majd írásbeli vizsgát letenni anatómiából, fizikából,szerves és szervetlen kémiából, biológiából . Az írásbeli eredménye kizáró volt és én a harmadik lettem a vonal alatt 4,6-al ( Ötössel lehetett volna bejutni ). A szóbelire nem jutottam, de látván az eredményt megfogadtam,hogy jövőre felkészülök jobban, (nem a Kraszna partján tanulok vízbe lógatva a lábam, miközben Nagy István barátom a hátam locsolja) és leborítom azt a marha nagy épületet, ha nem sikerülne a felvételim. Leforrázódva mentem haza. Anyám vigasztalt ! Nem baj kisfiam, jövőre még megpróbálod . Apám morgott, hogy mennyi pénzt elpaltam és sehol semmi ! Tudta ő előre, hogy nem fog sikerülni ! Most mi legyen ?  Hírül kaptam, hogy lehet jelentkezni tanárnak-tanítónak az érettségi diplomával . Nosza beadtam én is az irataimat a szatmári tanügyhöz és láss csodát a mitugrász Cristea Vasile volt erdődi igazgató révén aki közben inspektor lett a megyénél, helyem lett a tanügyben és a sándrai háromnyelvű iskolába kaptam kinevezést . Mellém csapódott a német iskolából már ismert kisdengelegi Deresch Tóni a nagy pipás, akiről nem tudom hol végezte el a középiskolát . Iskolakezdéskor jelentkeztünk Mărcuț Ștefan igazgatónál aki mint később kiderült róla egy kis diktátor volt az iskolájában, de semmiféle képesítése nem volt, ő is érettségivel tanított s minden évben sikertelenül felvételizett a nagybányai pedagógiai intézetbe. Gyönyörű felesége volt akibe reménytelenül szerelmes lettem,de nem lehetett megkörnyékezni mert állandóan egy csúf vénasszonnyal őriztette.

Sándrai tabló A sándrai gyerekek a négy osztályt németül és magyarul végezték . Ötödikbe összecsapták őket és románul kellett tanulniuk . Cristea Vasile tudta, hogy mi Deresch Tónival ismerjük mind a három nyelvet és azért küldött oda bennünket . Tehát tanulóból tanító lettem pár hónap alatt és előbb természetrajzot, földrajzot és zenét tanítottam,néha három nyelven is , majd amikor Rotter kolléganő lelépett egy pasassal késő ősszel, átvettem a matematikát, de a zene megmaradt. Tónival Geng Rázi (Erasmus) bácsinál laktunk és mi ( én ) főztünk, majd később kovártélyba vonultunk Ziglerékhez ahol teljes ellátásért 500 lejt fizettünk, amikor a havi fizetésünk ezer lej körül mozgott. Itt értem először el a 80 kilogramm testsúlyt. Disznót vágtak nekünk és bor is járt az ebédhez meg a vacsorához .Hozzánk társult egy erdődtelepi fiú is egy másik Sabău Ioan, (nem az a rossz ) és hárman minden este permutációs forgással két ágyban aludtunk egy kamaraforma teremben. Aki a falnál aludt a kétszemélyes ágyban az másnap éjjel egyedül aludt lábnál egy tábori ágyban. Egy asztal is valahogy befért ide két székkel, meg egy kályha, de megvoltunk. Volt még hat kolléganőnk a szintén erdődi Gittinger Teri meg a Schupler Teri magyar tanító nénik, volt osztálytársaim, a szakaszi Napholcz Marika, Rotter Erzsi aki lelépett. A német tanító nénik a szokondi Berner Nusi, meg a szintén szokondi Steinbinder Veronka voltak, aki utóbbit féltékenységből agyonlőtte Veres Guszti a falubelije az apja sörétes puskájával amikor a Marika születésnapját ünnepeltük. Én többedmagammal bent voltam az első szobában, harmonikáztam és nem hallottuk a lövést. ( Lásd, Sájbázás is). Persze az igazgató és az igazgatóné Marica ( amaci származás ) is tanítottak . Manapság csak egy romos "sirató" fal maradt az egész iskolából .Nekem nagyon tetszett ez a foglalkozás és még főkönyvelőnő is nevelődött fáradozásaim nyomán,a Zigli Éva aki ott volt a Veronka lelövésénél . Együtt szaladtak hátra a tornácon az  Éva apjához amikor a fegyver eldördült. Oldalán két sörétkarcolással megúszta Éva, Veronkát viszont telibe kapta a vesék tájékán . Guszti 25 évet kapott és Szakaszon a bikaistállóból átalakított kultúrotthonban volt a nyílt tárgyalása, mint tanú én is ott voltam . Nekem mondta meg Veronka mielőtt meghalt volna, hogy Guszti lőtte meg.  Mire Alsószoporra kerültem az egyetem után, már szabadult is. Karácsonyig "pihentem", ( Deresch Tónival a pálinkafőzőben, meg a Brüderekkel a pincesoron , lásd, a Pálinka avagy a Schnapsz .) de aztán nekikeseredtem a felvételi anyagának, amelyet  a két hónapi vakáció alatt szinte kívülről megtanultam . Könyvet lehetne írni a sándrai ottlétemről, de lehet, ha az igazgató nem lett volna olyan diktatórikus a tanügyben maradtam volna .  Nem engedett el haza Béltekre hogy másnap kivegyem a katonai livretet Szatmáron, mert direkt pedagógiai kört szervezett, amely majdnem éjfélig tartott s én akkor éjjel kénytelen voltam villanylámpával, gyalog, nagy ködben, sárban a sándrai meg a szakaszi temető mellett, erdőn is keresztül meg a rossz hírű Mária hídon át hazamenni Béltekre tisztességes öltözetért. Gumicsizmában csak nem mehettem Szatmárba ! Sándrán akkora sár volt, hogy csak gumicsizmában lehetett közlekedni, más lábbelit nem tartottunk ott. A livretnél is szerencsém volt, mert a katonai orvoskomisszió főorvosa az a Puskás doktor volt aki a térdemet próbálta gyógyítani Bélteken. Emlékezett rám, mint első betegére és rávett, hogy azt hazudjam, genny volt a térdemben. A röntgen orvosnak ez nem nagyon tetszett, de aztán  csak odaírt valamit a képdiagnózishoz és így megkaptam a livretet mint katonának alkalmatlant. Ezek után másodszor is elmentem az egyetemre és most már sikerült a felvételim Mărcuț nagy irigységére aki mindent megtett, hogy lehetetlenné tegyen . Feljelentett a tanügynél, hogy a paphoz ( Függ Márton ) járok esténként és ezért negatív befolyással vagyok a szocialista fiatalság nevelésére pedig csak a "Krisztus könnyét " iszogattuk . ( Ő is odajárt, feleségestől ! ) Azt mondta, majd "beszól " az egyetemre is, hogy ne vegyenek fel ilyen negatív viselkedésű alakot oda. Erre megtévesztésül hírül adtam, hogy a katolikus teológiára megyek felvételizni. Oda "szóljon be" ! Kacérkodtam is egy ilyen gondolattal és be adtam, hogy Gyulafehérvárra megyek, a kolléganőim nagy bánatára akik ezt el is hitték és tudatták a dirivel, ő meg a tanüggyel . ( Na ugye csak !) Aztán mégis az orvosin kötöttem ki   Marosvásárhelyen ahol már minden ismerős volt. Nyolcan voltunk egy helyre és hetessel a negyvenedik lettem a listán száztíz írásbelin sikeresen felvételiző közül, most a vonal fölött. Írásbeli után kiürült a nagy Apolló-beli hálószoba és ketten maradtunk Adonyi Péter agyarművész hallgatójelölttel. Még volt egy rostáló szóbeli vizsga anatómiából, de Maros Tibor professzornak nagyon tetszhetett a pofázmányom és az előadásom, úgyhogy zöld utat adott és bejutottam a harminc magyar szakos orvosi egyetemista közzé ! A román szekción is volt harminc hely . A vizsga után Maros professzor megkérdezte miért akarok orvos lenni ? Elmagyaráztam neki hogy halt meg a bátyám gyógyíthatatlan betegségben és azért akarok orvos lenni, hogy ezt megértsem és megtanuljam a gyógyítását ennek a betegségnek !

Ilyen voltam 1966-ban.

Győzedelmesen tértem haza és az első hölgy ismerősöm amikor leszálltam Szatmáron a vonatról azt kérdezte tőlem . Anti, hát papnak mentél ? Nem, feleltem, a pap félre állott előlem ! Most jövök az orvosiról és sikerült a felvételim ! Meghívtak szeretett iskolámba Erdődre, hogy a kisebb diákoknak meséljem el a sikert s hogyan történt . Mindenki gratulált . De most megint baj volt ! Anyámék komolyan beijedtek . Honnan fogjuk fizetni a tandíjat ? Az egyetemre sok pénz kell, de honnan ? A pénzt amit Sándrán kerestem mind hazaadtam és jórészt abból épült az új házunk.

A képen az új házunk, öcsém, anyám, az anyám barátnője és varrónő tanítványa  Flórika és Kaizer Lizi anyai nagyanyám  1967 ben.

 

Bélteki házunk.




Ezt a képet már 2022-ben István öcsém a ház ura készítette!



                                     Jött Hornyák Béla is hozzánk és azt mondta, nehogy ott hagyjam az egyetemet ő majd fizeti a költségeket s aztán majd visszafizetem neki  amikor végzek . Volt üzleti érzéke ! Köszönöm, a támogatási szándékot de nem volt rá szükségem, mert az első vizsgák után ösztöndíjas lettem és aztán anyám még huszonöt lejt sem akart küldeni egy hónapban nehogy sok pénzem legyen, elkanászosodjak, s kirúgjanak az egyetemről . Október elsején megérkeztem Marosvásárhelyre azzal a gőzmozdony húzta gyorsvonattal amelyik a régi nagybányai állomásról utoljára indult ki  1967 őszén. Kész volt az új állomás Nagybányán . ( Ez itt a képen a szatmári állomás, most is ez van !)                 

Miután elhelyezkedtem s kifizettem a kosztot és a lakást, elkezdődtek a kurzusok . Volt gólyabál is ahol csak fizikailag vettem részt, senkit sem ismertem. Első év  fő tantárgyai az Anatómia, Biokémia, Biofizika, Fiziológia meg  a Biostatisztika  volt . Anyám varrta köpenyben jelentkeztem az első anatómia gyakorlaton a boncteremben, mely meglepetésre románul szólt meg latinul. Bejött egy magas kefefrizurás Old Shatterhand-szerű ember hosszú mutatópálcával, kórházi fehér molton köpenyben, üdvözölt bennünket az egyetemen, bemutatkozott mint Seres-Sturm Ludovic egyetemi asszisztens-tanársegéd , felolvasta a névsort, Pop Horiát Pop Máriának olvasta és csodálkozott mekkora bajuszos fiatalember áll fel. Nem sokat húzta az időt azonnal el is kezdte az előadást . Valami csontot ( emberi kulcs csontot a Claviculat) forgatott a kezében és pillanatok alatt le is rajzolta több vetületből, majd teleírta a táblát latin megnevezésekkel és feladta másnapra megtanulandónak. A jelenlévők zúgolódtak, mármint hogy ezt mind meg kell tanulni holnapra ? Megnyugtatta a társaságot, hogy ez csak a kezdet, majd a sziklacsontnál negyvenen felül lesz a megtanulandó elnevezések száma és olyan elnevezésekkel mint: Apertura externa aqueductus vestibuli, meg Hiatus canalis nervus petrosi majoris, stb. Minden óra előtt két-három diákot kihívott és ellenőrizte a másik órán leadottakat . Jegyet is osztogatott .Ez a skolasztikus metódus csak a marosvásárhelyi orvosin volt így, de hasznos volt mert tanultunk. Hamarosan megjelentek az emberi test alkatrészei formalinba konzerválva és mindenki sírt, csípte a szemünket, de amikor a hullák is megjelentek  a boncasztalokon letakarva, a kolléganők nem bírták idegekkel és kiszaladtak az udvarra . Szegény Seres tanársegéd ! Onnan kellett szinte ostorral behajtsa őket . Sírtak, hisztiztek. Seres letolta őket és megkérdezte mi a fenének jöttek ide, hogy képzelték azt, hogy orvosok lesznek ? Ilyen többé ne forduljon elő, vagy mehetnek haza ! Két hét múlva a kolléganők többsége bonckéssel uzsonnázott a letakart hulla mellett . Aztán volt más tanársegéd is, Bálint Jenő kék köpenyben,meg a Poienaru bordó köpenyben s a Vofgori László fehér kosztümben, ez utóbbi inkább a fogászoknak adta le az anatómiát . Lázár tanár, orvosi előadótanár volt, nagy szürke dauerolt fejjel, merev rövid nyakkal és hideg tekintettel . A tanszék vezetője pedig Maros Tibor professzor volt. Még találkoztunk a felvételin, ő adott zöld lámpát az egyetemre és nagyon hasonlított szent Orbánra a bélteki Orbán kápolnából . Göndörödő sötét félrecsapott dús haj, magas homlok, sötét vizslató, de meleg tekintetű szem és rövid törzs ( Olyan 160 magas lehetett) . Mintha ott lakott volna az anatómia tanszéken, mert egyszer Ghidáli kollégáék arra vetemedtek egyik délután amikor a csontokat jöttek tanulmányozni, hogy kuglizni kezdtek  a folyóson holmi lábszárcsontokkal, meg egy koponyával mint a Grimm mesékben. Maros professzor kijött a hosszú folyosó egyik ajtaján, egy tilos bemenni feliratú szobából s lehordta a bandát. Két évig tanultuk az anatómiát és minden félévben vizsgáztunk abból amit Maros professzor és néha Lázár előadó tanár hetente leadott az előadó teremben magyarul. Minden fejezet után kollokvium volt s azt nekünk a Lázár előadó tanár tartotta délután . Osteológia, sindezmológia, miológia, majd másod éven az agyvelő s kellékei az idegek. A kollégák meghívtak az első kollokviumra menet a Brassero kávézóba igyunk meg egy kávét . Ott jó erős kávét főztek s nekem az agyam úgy leblokkolt tőle, hogy nem emlékeztem szinte semmire a tanultakból. A musculus pectorális minort (a kis mellizom) a Johni (a csontvázat hívtuk így) hátán kerestem. Kaptam két négyest és két ötöst . Lázár tanár híres volt arról, hogy feldobott egy kéztő csontot (nyolc van belőlük ) és amíg elkapta a levegőben meg kellett mondjad mi volt az .Ha nem tudtad akkor némán, összeszorított szájjal ingatta a  fejét, hogy nem ! Látván a tanársegédek adta jegyeket csodálkozott, hogy mi történt velem s én elmondtam, hogy első kávémat ittam vizsga előtt. Na fiam,haza mégy, nem tanulsz, egy nagyot alszol, nem még kávézol és holnap délelőtt jössz javítani . Kaptam is két kilencest s két tízest .Persze ezek a jegyek is csak irányjegyek voltak. Az igazi jegyet a professzor adta a vizsgán, ahol nyolcast kaptam. Nyolcast kaptam biokémiából is és ez elég volt az ösztöndíj megszerzésére . A biokémia professzora Kovács András volt és melegen ajánlotta, hogy gyorsan ismerkedjek meg egy magyar kislánnyal, mert szerinte nem beszélek helyesen magyarul. Sápadt arcú, ráncos, táskás szemű, ingatagfejű,szórakozott tekintetű vézna emberke volt . Társai: Az egyenestartású, pedáns, Bukaresti László adjunktus, meg a csak Kekülének nevezett asszisztense, aki nagy patáliát csapott, mert Jakab Andrisék a laborban megtalálták és megitták a kísérletekre tartogatott tiszta etil alkoholt .  Lehet ő is igényt tartott rá . Kekülé magas, hajlott hátú, szikár, negyven év körüli ipse volt, kicsi piszokszerű bajusszal az orra alatt, bokáig érő itt-ott lyukas, kénsav marta fehér köpenyben és egyéb dolga sem volt mint egész órán a laborban dolgozó diákcsoportok közzé vegyülni és néha megjegyezni . "Dumneavoastră habar nu aveți de mersul lucrurilor" az-az , " Maguknak fogalmuk sincsen a dolgok menetéről " ! Volt még egy orosz, vagy ukrán, szőke, kék szemű negyvenes hölgy a laboráns, aki a hójagos pipétát pipjeta cu bjulá-nak ejtette. Kémiát is két évig tanultunk . Első éven volt biostatisztikánk is amit a rettenthetetlen Farkas Imre- János tanított kísérletezésképen először a mi évünknek . Elneveztük Lupus Emericus-Johannus  Inhumanicus-nak, mert igen szigorú volt a vizsgákon és még tesztvizsgákkal is gyötört bennünket, erőltetve ezt a metódust, hogy ez a jövő. Valahonnan külföldről lyukkártyás olvasógépet is szerelt a tesztek leolvasására. Nyolcast kaptam tőle ami nagy jegynek számított . Hatalmas kopaszodó koponyája volt, amely mentében úgy imbolygott hátrafelé s oldalra, hogy félő volt az bármely pillanatban leesik a nyakáról. Azt rebesgették róla, hogy kezdő nőgyógyász asszisztens korában a klinikán egy új élesztési módszert alkalmazott a frissen született babáknak . Ez a metódus abból állott, hogy a bokáinál fogva körbe forgatta a levegőben a szülőszobában az újszülött csecsemőket, mintegy kicentrifugálva a tüdejéből a magzatvizet . Balszerencséjére  az egyik sikamlós újszülött kicsúszott a kezéből és kirepült a szülőszoba nyitott ablakán . Az első emeletig felkúszó repkényben akadt fel a baba a szülészeti klinika bejárata fölött. Semmi baja nem lett, de a szülésvezetőt eltanácsolták a szülészetről és ekkor lett biostatisztikus . Nekünk kétszer is "szerencsénk" volt vele egy-egy évet eltölteni. Első évben és a hatod évben is.                                        Telea Marius volt a biofizika tanára, aki Kolozsvárról ingázott egy kis kék Fiattal és magas ember lévén alig tudott belemászni, meg kiszállni a hosszú sánta lábai miatt is a dobozból. Azt hiszem gyermekparalízis áldozata volt. Ő adta le az első óráin azt a "tudományos tananyagot" miszerint az orvosi egyetem nem olyan mint az "itt a vörös-ott a vörös" játék és nem csikágói szalámigyár, ahol be megy a marha és kijön a szalámi ! Itt ha nem tanulsz akkor nem lesz belőled orvos, marha maradsz, fenyegetőzött ! Ziccert is íratott ami a középiskolai tananyagból állott . Nekem füzeteim nem voltak az egyetemen . Lapokra írtam és azokat doszároltam . Híres doszáraim voltak, eléggé olvasható írással .Az anatómia doszáromat a rajzokkal Seres asszisztens elvitte Bukarestbe is megmutatni, hogy Marosvásárhelyen hogyan dolgoznak a studencek. Minden órára más-más rajzott kellett készíteni. Lemásoltuk a Kiss-Szentágottai atlaszból.Volt egy fiatalabb kolléga aki kölcsönkérte miután én levizsgáztam és elfelejtette visszaadni . Nos a tanár látván a padban a  fehér lapokat, kiállított a hallgatók elé, mármint, hogy én puskázok és ő majd megmutatja, hogy az ilyen alakoknak nincs mit keresniük az egyetemen . Hiába érveltem, hogy nem így van, csak üres lapokat tartok a padban, még pár kollégámmal is elítéltetett, ( Covrig Doina, Covrig Virginia,Covrig Eugenia. Három Covrig volt az évünkben. ) hogy ez így nem helyes ! Egy kicsit megijedtem, de aztán nem történt semmi. Asszisztense valami Voloc nevezetű komolytalan alak volt aki mindenben helyeselte a főnöke viselkedését és sokat röhögött, meg a Nicolaescu, aki később diákvezér is lett (politikai kolléga) és egyszer rettenetesen berúgott a szemünk láttára egy Gyilkos Tói kiránduláson. A nyári vizsgán megint "megtréfált" a tanár úr. ( Késett a vizsgáról és mi 11 óráig vártuk, nem tudván, hogy repülővel jön Kolozsvárról, és nem engedik leszállni Marosvásárhelyen. Visszavitték, majd onnan taxival jött.) Felelet után azt próbálta nekem bebizonyítani, hogy én nem tanultam a biofizikát . Rossz sejtelmeim lettek, ez az ember pechhel rám ! Végül is kibújtam azzal, hogy hát nem tanultam olyan intenzitással mint a fő tantárgyakat az anatómiát meg a kémiát, de hát csak tudok valamit amit a feleletem is mutat . Na jól van fiú ! Én most megbocsájtom neked, hogy nem tanultál és adott egy tízest ! Hú !  Cseles pasas ! Egyébként nagyon gáláns ember volt, mert a saját pénzén kávét és süteményt is hozatott az egyetem cukrászdájából és mindenkit megkínált. Én nem kávéztam többet ! Az év végén még kaptam egy tízest anatómiából és hetest kémiából, pedig már volt székely leányismerősöm, nem is egy ! De ne feledkezzek meg a többi vizsgáimról sem. A Fiziológiát egy mozgássérült tanársegéd adta le Kapusi Antalnak hívták és mindennap tolószékkel vitték fel a tanszékre az első emeletre. Ő betéve tudta az egész Bálint fiziológiát  és békákat is nyúzatott velünk . Később megszöktetett egy diáklányt a hétvégi házába, amiből nagy hajcihő lett s nyugdíjazták. A vizsgán egy Szabó István nevű professzor osztotta a jegyeket s nekem nyolcast adott azért is, mert csak ingben és nem kosztümben, nyakkendősen jelentem meg a vizsgán. Tanítottak román nyelvet, ahol egy Kiss  nevű kellemes modorú idősebb tanárnő tanított bennünket helyesen beszélni románul és még illemtant is előadott .Kilencest kaptam tőle is. Tornaóráink is voltak ahol Borbély Attila tornatanár el akart csábítani az atlétikára, de nem mentem, mert orvos akartam lenni s nem atléta. Tízest kaptam tornából is . Idegen nyelvet is lehetett választani, de én a németet választottam, mert folyékonyan beszéltem a tanárnővel németül, nem is kellett tanuljak s tízest kaptam. Most már mehettem volna nyári vakációra viszont még volt egy kicsi tennivaló, mert elvittek bennünket önkéntes munkára a bergenyei állami gazdaságba kukoricát kapálni. Egy hatalmas tábla kukorica volt ott, amelynek az elején rabnők kapáltak( Minket a közepébe állítottak bele .) s a felső végén a dombon ott zakatolt-fújtatott a bándi kis vonat amelyről le lehetett szállni mentében pisilni s később visszamászni.De szerették volna egyes kollégáim ( Hompolth Pista ) meglátogatni szegény raboskodó nőket akár hason csúszva is a kukoricatáblában, csakhogy ott állott egy magas bódéban a szantinel a fegyverrel ! Egy Ilinescu nevű, oltyán származású tanársegéd beleszeretett a munkámba a kapálásomba ( biztos olyat még nem látott ) és kinevezett csoportfelelősnek, ősszel pedig megválasztatott önkéntesmunka felelősnek .Tehát nem a sport vitt el hanem a politika, ahol odáig emelkedtem a szamárlétrán, hogy ötödévesen és hatod évesen diákszövetségi alelnök voltam az egyetemi központban és egyik gyűlésből ki a másikba be, Jászvásárba is el kellett menni egyszer, meg Kolozsvárra stb . Pardon nem volt ! Ha beálltál a hórába hát járni kellett, pedig sok időmet elvette a tanulástól . Ekkor vettek be a kommunista pártba is ( negyed éven ) minden teketória nélkül. Mindenki a környezetemben az volt és én se lehettem kivétel. Hazautazni diákjegyet is kaptunk és a vonat ingyen szállított , csak a gyorsvonat tikettjét kellett fizetni . Volt  úgy is, hogy négyen utaztunk állva a vécében Dédától Zsibóig, közrefogva egy  kövér vénasszonyt aki a lezárt fedelű vécétetőn ült lökhárítóként és néha az ablakon át is közlekedtünk. Az ösztöndíjhoz ingyen ételbon és ingyen lakás is járt. Ez igen diákélet ! Persze otthon megnyugodtak és folytatták a megszokott tevékenységüket. Rám nagyobb gondjuk  már nem volt .

Jött a második év és a már megszokott tanárok s tanársegédek s 9-10-es jegyek . A második félévben új tantárgyak is jöttek .A szövettant Gündisch Mihály professzor adta elő és kurzusa alatt nála senki nem akart az első padsorba ülni, mert beszéd közben habzott a szája és nyálcseppek repültek messzire . Öregedő, kopaszodó ember volt, néhol szenilis beütésekkel és valóságos ceremóniát folytatott le egy-egy cigaretta meggyújtásánál előadás közben.Kivette a cigarettatárcából, forgatta, sirítgette, lapolgatta a végeit, szagolgatta, nyalogatta elejitől végig és vissza, majd behunyt szemmel komótosan rágyújtott és élvezettel pöfékelt . Fél előadása vetítéssel telt el és többen horkoltak a háttérben. Nagyon tetszettek neki a csinos minizsuppos kolléganők, főleg ha jobb jegyért kunyerálva felültek a padra elejibe . Néha fél vagy háromnegyed óráig is nyaggatott egy egy diákot  a vizsgán. Az egyiket arról kérdezte hány vörösvértest férne el egy futballpályán . A diák ellenkérdést tett fel a tanárnak arról, hogyan helyezzük el a vörösvértesteket a futballpályán, lapjára , vagy élére ? Előbb kizavarta az ipsét a teremből s aztán kis idő múlva visszahívta és tízest adott neki . Én nem voltam ilyen szerencsés, mert "csak" azt kellett elmagyarázzam a  hárompontos tételen kívül, hogy miért fáj a futballista lába ha sípcsonton rúgják és ezt a megfelelő szövettani ábrázolásokkal alátámasztani egészen az agyba be .  Megállapította, hogy nem tudom az anatómiát . Hiába mondtam, hogy az agyat még nem tanultuk s nem anatómia vizsgán vagyunk, rám se hederített és egy nyolcast adott a feleletemre. Én fiú lévén nem voltam mini zsuppban ! Volt egy  koszos-fehér Volkswagen kocsija s azt onnan lehetett felismerni, hogy a kerékfelnik mind ki voltak csipkézve rajta, mert állandóan felmászott az útszegélykövekre. Egyszer elmentünk kirándulni a Vaskapuhoz autóbusszal s ő utánunk a kocsijával . Nagyszebenig ért el, ott eltévedt a városban s valahogy aztán visszament Vásárhelyre . Egyik vizsgaszesszióban valaki üres konzervdobozokat kötött a kocsija után s ő csörömpölve ment végig az egyetem előtt lévő sárga flaszteres úton a városba. Az orvosbiológiát Székely Károly   tanította és kérte számon . Mindig nagyon elegáns volt s egyenestartású, csokornyakkendős, kék volt a szemüveglencséje és nem láttam társalogni soha senkivel a folyosón . A Dialektikus materializmust is tanultunk meg filozófiát amit Vécsey Károly tanított . Pontosan úgy tudott röhögni mint Băsescu volt román államelnök, de nem a kopaszodó fejét simogatta, hanem a mozdulatlan tenyere alatt csóválta a fejét . Felemlegette Petreșcánuékat, meg Pauker Annát s azt, miként intézték el őket társai, majd zokogva borult az asztalra . Állítólag börtönben is volt politikai nézetei miatt. Két részre osztotta a csoportot, materialistákra és idealistákra, majd egy adott filozófiai kérdésről kellett vitatkoznunk . Nagyon élvezte a vitát, de egy idő múlva röhögve fellépet : Álljatok le gyerekek ! Hó-hó ! Csend legyen ! Közelebb jött és halkan megsúgta nekünk, hogy olyanokat mondtunk amiért mindnyájunkat bezártak volna ha meghallották volna  ! Tízest kaptam tőle . Hét vizsga volt a második félévben jó jegyeket kaptam a szövettani nyolcas volt a legkisebb . Aztán elküldtek bennünket Balázs Feri kollégámmal Máramarosszigetre a bolondok házába praktizálni . Ott találkoztam Dăbală  Doinița doktornővel,Wischeg főorvossal akiről az a hír járta, hogy a bolondok megfogták és ki akarták dobni az emeletről . Erre ő azt mondta nekik, hogy az nagyon könnyű dolog lenne, de lássa hogyan dobják lentről oda fel s persze kisietett a teremből a smasszerek (felvigyázók ) gyűrűjében . Kirsch Antal doktor volt a dezalkoholizáló osztály főorvosa, de úgy látszott ő itta meg az elvonókúrára jelentkezőknek szánt italt, mert ritkán volt józan . Sok minden történt itt, de azt nem felejtem el amikor Dăbală doktornő bevitt a női zárt osztályra, ahol egy Májer Éva nevű bélteki nő is volt, látogassam meg ! Innen-onnan jöttek a zavart tekintetű mindenféle korú nők s amikor észrevettek, láthatóan izgalomba kerültek és kezüket kinyújtva, begörbített ujjakkal közeledtek felém. Közel volt az ajtó és a doktornő hamar kiengedett. Biztosan megtéptek volna  Mint Bencze Miklóst a szőlőkerülőt Bélteken a boszorkányok  ! ( Justi néni ) A praktikára is kaptunk jegyet s persze ez  is tízes volt.

Megkezdtük a harmadik évet is és úgy látszik meguntam a tanulást a máramarosszigeti praktika után, mert Fiziopatológiából csak hetest kaptam Mózes Magda tanárnőtől, aki híres volt arról, hogy előszeretettel kínozta meg vizsgán a jóképű fiatalembereket. Engem is eléggé meghajtott akár anyám a Singergépét amikor postamunkája volt . A második félévben elkezdtük tanulni a belgyógyászatot melyet még hatodév első felében is folytattunk és felváltva Dóczy Pál István meg Horváth Endre professzorok tanítottak. Négy vizsga, négy kilences.  Horváth professzor a Lenin utcai klinikán dolgozott és két előadó tanára is volt . A mindig mosolygó magas, hajlott hátú  Öcsi bácsi- Olosz Egon és a mindig sötétpirosra festett hajú orvostanárnő Szentkirályi Éva, ő is mindig mosolygott. ( Itt van eltemetve a nagybaconi temetőben. ) Délutánonként itt adta elő a nyugalmazott Málnási Géza professzor a sürgősséget . Újraélesztés, mérgezések (gombák ) ,balesetek,vízbefulladás,hirtelen halál, stb. Ebből is vizsgáztunk, de a jegyet összevonták a belgyógyászati vizsgával . Erélyesen figyelmeztetett a székelyföldön lázas állapotban használatos gyöngyvirág tea halálosan mérgező voltára ( volt egy esetem Baróton, de sikerült megmenteni ). Tanultunk Morfopatológiát az-az Bonctant, ahol a klinikákon meghalt pácienseket boncoltuk fel és professzor Gyergyay  Ferenc ( ő is raccsolt mint Bige Pista ) irányítása alatt megtanultuk, hogy a halál oka elég gyakran teljesen ellentétes a klinikán felállított diagnózissal . Előszeretettel vállalkoztam boncolni és kilencesre sikeredett az év végi vizsgám . Nem volt könnyű a Mikrobiológia sem, ahol  rengeteg bacival ismerkedtünk meg  Péter Mihály asszisztens, alias Bakter Misi ( mindenki így hívta ) irányítása alatt, aki a kolléganők előtt is elsütötte híres tréfáját, amikor egy Petri csészében egy baktériumtörzset szagoltatott velünk és megkérdezte: Ugye milyen sperma illatú ? Erre a kolléganők is szorgalmasan rázták igennel a fejüket, amire gyorsan megkérdezte: Honnan tudják ? Minden hölgy talpig pirult s ő elégedetten széles szájjal mosolygott.                   Bakter Misi magyarázza a bacikat .( Dr.Sejk Mónika által !)Péter Mihály bakteriológus . Volt víruszológia avagy vírustan is amit a híres professzor László János adott elő és ő is vizsgáztatott le bennünket mikrobiológiából. Nyolcast adott. Azt rebesgették róla, hogy ő fedezte fel az egyetem elektron mikroszkópján a Hepatitis vírusát, de a román állam nem engedte ki az országból egy konferenciára ahol ezt bebizonyíthatta volna és valaki nyugatról elébe vágott . Akár a Nobel-díjat is jelenthette volna neki ez a felfedezés akkor . A professzor úr állítólag ezért volt állandóan kedvetlen és szomorú.  A tanszéken működött még a parazitológia is amit Fazakas Béla  professzor adott elő és ő is vizsgáztatott, ( meghalt 2019.okt. 30) de a jegyet közösen adták . Itt mindenféle  emberen, emberben élősködő parazitáról tanultunk s a tanár úr kikísérletezett  egy a bélférgek elleni orvosságot is amit tökmagból vont ki a Nematoctont . Nem volt könnyű a Farmacológia a Gyógyszertan sem amit Feszt György professzor adott le és követelt meg . Meg volt elégedve a feleletemmel s már készült beírni egy tízest, amikor pótkérdést tett fel akárcsak Colombó hadnagy. Mennyi a Digoxinnak a dózisa kolléga úr ? Erre nem jött válasz ( 0,25 mg) és így kilencest kaptam. Persze itt is bevetették a szocializmus tanát a tudományos szocializmust amit egy Crăciun nevű inkább pártaktivista mint tanár adott elő s tízest kaptam a vizsgán mint a diákszervezet titkára . Most sem vakációra mentem haza, hanem önkéntes munkatáborba vittek a lotrui vízerőmű környékére. Ott volt Kiss Pista is a majdani baróti fogorvos ( ő is 2019-ben halt meg ) . Brezoi felett Valea Măcieșilor helyiség iskolájában, emeletes ágyakban háltunk a rohanó Lotru partján és nappal a katonasággal együtt az útszéli árkokat ástuk s robbantották ki a közbeeső sziklákat a jövendő aszfaltos útnak, majd munkacsoport alakult belőlünk a vidéket átszelő kisvasút sínjeinek, talpfáinak lebontására, kinyerésére . A gyakorlat végén még hetven lejt is kaptam a Decebál nevű munkatelep főnöktől. Nem sokan kaptak pénzt, mert szerinte nem dolgoztak annyit amennyit megettek . Ide a szocializmust tanító Crăciun tanár kísért el bennünket és vigyázott, hogy bajunk ne essék .(Ott kezdő alpinistaként én is majdnem meghaltam, lásd Jusztinéni .) Akkor nyáron fulladt a Marosba Vészi Pál kollégánk aki Bergenyében velünk volt kapálni, de most azt mondta nem jön, mert kellemesebben akarja eltölteni a nyári vakációját. Pataki Péter kollégával kenuztak a cementlapoknál a Maroson, amikor a sodrás felborította a csónakot . Péter kiúszott a partra az egyik evezővel, Pali meg fél kézzel kiemelte a kenut a gátra s utána úszott a másik evezőnek. A megáradt Maros, mivel a zsilipek fel voltak húzva, ( a gátőr figyelmeztette is ) elkapta,megforgatta és levitte a zsilipen lapátostól együtt. Ifi romániai tornászbajnok volt és azzal szórakoztatta a morfopatológia óra előtt a diákokat, hogy kézen állva megkerülte a tanszék hatalmas asztalát annak az asztallapját fogva.  Késő ősszel emelte ki a csontvázát egy kavicsot szedő exkavátor a Maros ágyából két kilométerrel lentebb. A fekete fürdődressz még rajta volt.  Mi egy hónap alatt olyan feketék lettünk a  Lotru völgyében, ahol tíz órakor jött elő a Nap és négykor már eltűnt a szemközti hegy mögött, mint a niggerek és végezetül mindenki kapott egy jegyet Costinești-re a tengerpartra egy hétre ahol a sok fehér ember csak bámult bennünket. Ezek biztos az Aranyhomokról érkeztek ! Sokat már Bélteken nem tartózkodtam és hamarosan indulni kellett a negyedik évnek . Első félévben megismerkedtünk Szentkirályi István professzorral aki a gyermekpropedeutika csínját-bínját előadta nekünk s felemlítette azt,hogy amikor a körorvos újszülött babához megy, számba kell vegye az emlőket ! Itt is kilencest kaptam . Az urológia katedrán a Halmiból származó Kótay l volt a professzor és engem földiként kedvelt,mert Szatmár megyei voltam, no meg azért, hogy odatett egyszer a műtőbe, hogy borotváljam le egy operálandó páciense fanszőrzetét . Annyira meg volt elégedve a munkámmal, hogy ezután bárhol voltam, megkeresett és elkéreztetett borotválni amikor ő operált . Volt, hogy mentőt küldött utánam, mert a Lenin utcai klinikán voltam. Persze tízest kaptam tőle is és pótkérdésként meg kellett mondjam mit ír az erdődi várral szemben lévő obeliszken ! " Álldogálok a tó partján, szomorúfűz mellett". ( Petőfi)  Asszisztense volt rtha Ivor aki szatmárnémetiből származott és Kótay után ő lett a professzor meg református erdélyi főgondnok. Most a lánya Enikő az urológia professzora. Volt  még egy Niculescu nevű román asszisztens aki mindig a poliklinikán rendelt és ő vezette a gyakorlati órákat. Nem szívesen emlékszem vissza a sebészeti vizsgámra . Nagyon szerettem a sebészetet és sokat operáltunk éjszakákon át a tanársegédekkel akár második kézként is vakbelet, gyomorperforációt, bélcsavarodást, stb. Azt mondták jó kezem van, de Naftali Zoltán konferenciár galádul mindent megtett, hogy ne legyek sebész . Amikor a vizsgára jelentkeztem nála egy szomorkás esős délután azt állította rólam, hogy én nem vagyok az ő listáján, mert én a román szekcióra járok és soha sem látott engem az ő kurzusain . Elküldött a dékániba, hogy hozzak neki egy bizonylatot, hogy én magyar szekciós vagyok. Mire megjártam a dékánátust addig levizsgáztatta a kollégáimat s nagyon ideges volt, mert sietett az ASA futballmeccsre . Tételt húzatott és alig mondtam három mondatot, kijelentette, hogy egyezzünk meg, ez nekem nem megy és jöjjek tavasszal, pedig nem csak a silány előadásaiból készültem .( Az volt a baj ! ) Csak ketten voltunk a teremben és mondhatott amit akart. Biztos a Nagy Ferenc asszisztense már a meccsen volt, mert amíg vallatott vagy kétszer bekukucskált az ajtón, hogy megyünk e már ? Tavasszal is csak hatost adott, és azzal bocsájtott el, hogy valójában én jó előmenetelű diák vagyok, de mindenkinek van egy tantárgya ami nem megy neki ! Bosszúból művelte ezt velem, mert volt egy afférom még a vizsgák előtt vele . Egy műtétje előtt beöltözve várta, hogy megkössék a maszkját. Én szolgálatkészen odaugrottam, hogy megkössem, nem tudván, hogy csak a kedvenc műtősnője kötheti meg azt. Hátrafordult, hogy lássa ki az aki megköti a maszkját és hozzám ért, majd irtó haragra gerjedve  lemarházott és kizavart a műtőből . Ez volt  a naftalin ! Kinézetre pont olyan volt mint az a mikulás akit mindenhol reklámoztak, olyan gazembermosolyú, csak fehér szakáll nélkül. A sebészetet a koreai háborúban tanulta és aztán lett "zsebész" meg előadó tanár az egyetemen. Csontjai Amerikában porladoznak. A katedrafőnök Pápai Zoltán professzor volt akivel alig volt kapcsolatom . A román szekción viszont Professzor Dr. Ioan Pop de Popa elkezdte a szívátültetést Christiaan Barnard segédletével. Vele, Pop de Popával haveri viszonyban voltam politikai aktivitásom miatt .Ő prorector volt s gyakran találkoztunk a gyűléseken. Itt dolgozott még Csizér Zoltán híres sebész is. A sebészethez tartozott, de összevonták a vizsgát az ortopédiával ahol a dús szemöldökű Száva János professzor kérdezte ki a leckét. A röntgenen ahol sokat famuluskodtam, Krepsz Iván professzor volt a főnök és csak nyolcast kaptam a kiértékelő vizsgán . Ő igen sokat cigarettázott és sötét, kékesbe játszó arca, meg rekedtes hangja volt. A negyedéven tanultuk a HIGIÉNÁT is ami nem csak abból áll, hogy tisztálkodni kell, hanem Steinmetz József a higiénia tanszék vezetője ráébresztett bennünket, hogy a három fő ellem ami körülvesz bennünket, a FÖLD,a VÍZ, a LEVEGŐ higiéniája milyen nagy jelentőséggel bír egészségünk megőrzésében . A Naftali-féle affér miatt lemondtam a diplomavizsga előkészületeit a sebészeten és mivel Steinmetz úr igen barátságosan fogadott, később collaboránsi posztra is meghívott, elhatároztam és megbeszéltük, hogy a diplomadolgozatom a Maros folyó detergens szennyeződéséből írom meg. Említettem neki egy a műtrágya káros hatásáról írandó disszertációt, de elmagyarázta, hogy ha mi bebizonyítjuk ezt és be lehetne bizonyítani, akár a börtönbe is kerülhetünk államellenes tevékenység miatt . Marosvásárhelyen ott füstölt és most is ott füstöl a műtrágya gyár, mely sok hasznot hozott az országnak s most is egyeseknek ! Így nekikezdhettem a munkának , melyet hatod év végén kellett bemutatni és megvédeni . Kapott a tanszék egy vadonatúj kolorimétert amit én mivel németül is volt működési útmutató, beüzemeltem és azon mértem a detergens szennyeződést a Marosból . Kaptam száz dollárt az amerikai rokonoktól amiért egy orosz Szputnyik félverseny kerékpárt vettem Brassóban .  Margit a feleségem ott tanult, majd a tervezési irodában dolgozott a Temelia cementgyárban . Az anyósom elvitte, ne még udvaroljak neki .  Onnan biciklivel jöttem Vásárhelyre . Egyszer Béltekre is ellátogattam rajta. Ezzel a bringával Ratosnyától (Răstolița) Maroscsapóig ( Cipău ) jártam a Maros-mentét és gyűjtöttem be több száz vízpróbát . Detergenst kaptam a dicsőszentmártoni ( Târnăveni ) ivóvízben is. ( Csapónál szívják fel a dicsői ivóvizet a Marosból) és rájöttem, hogy a marosvásárhelyi szennyvíztisztító állomás semmit sem szűr ki a detergens mennyiségből amit Marosvásárhely ereszt a kanálisba s onnan a folyóba. A HIGIÉNIA katedra még állott a Élelmiszerek higiéniájából, ahol Bedő Károly volt az előadó  és a Munkaügyi higiéniából ahol Dienes Sándor ( az  alábbi képen) volt a tanár.(1925.07.03-2019.10.04)

 

                             Bedő Károlynak igen eredeti előadási stílusa volt . Egy hosszú mutatópálcával jött be egyenes tartással, kék munkaköpenyben,a szemei is kékek voltak és sötét hullámos haja . ( Hasonlított Révész zenetanárra az erdődi középiskolából csak nem mérgelődött annyit.)  Ő a pálcával minden egyes kijelentése után dobbantott a lába mellett a padlón. " Vesszük a zsíros kenyeret ! Igen ! (kopp) Jön a légy ! Igen !, (kopp) Rászáll ! Igen ! ( kopp) Megesszük ! Igen ! (kopp) Megbetegszünk ! Igen ! (kopp) stb ", és ragyogtak a szemei a boldogságtól. Itt tanultuk meg milyen nagyok lehetnek a lyukak egy jól sikerült kenyérben és mértük, hogy egy köbcentiméter kenyérkocka összenyomása után mennyit kell  az visszarúgjon. Mit kell tenni egy élelmiszer kontroll alkalmával stb. Dienes Sándornál megtanultuk a dolgozó munkás munkakörülményeit, annak betegségeit, az ólommérgezés felismerését nyomdászoknál, fazekasoknál, annak kezelését a szilikózist a bányászoknál, Króm mérgezést stb. Munkabaleseteket és megelőzésüket stb. Dienes tanár úrnak volt egy betegosztálya ahova a túlsúlyos pácienseket utalta be, főleg nőket és szigorú diétás étrendet írt elő minden nap tudományosan. Naponta mérték a súlyt és annak, csak csökkennie volt szabad . Szélmalom harc volt, mert a páciensek zöme egy ideig bírta aztán feladta . Ott praktizáltam éppen amikor egyik délután a tanár úr látván a nem megfelelő súlygörbéket látogatóba jött . Egyik szalonban négy méretes fehérnép egy ágyra terített lepedőn összehordtak mindenféle finomságot és zabáltak .Hű de mérges lett a tanár úr ! Másnap mindegyiket kiutalta a fogyókúráról. Az összetett vizsgán is tízest kaptam, de tovább bedolgoztam a diplomadolgozat érdekében a higiénián és ekkor kaptam ajánlatot laboráns munkatársnak, majd amikor elvégzem az egyetemet. A diplomadolgozat amikor elkészült Steinmetz tanár úr át kellett volna nézze és helyben hagyja , de ő éppen külföldön volt . Izgultam nagyon,  de még határ időn belül hazajött és elolvasta . Na ez így elég jól sikerült, mondta ! Mehet ! Azután jött a hat példányban való legépelés és bekötés amit már Margitka a feleségem végzett el Brassóban . Persze még sok van hátra az államvizsgáig s még egy pár vizsgát le kell tennem . Ötöd éven a gyerekgyógyászatot maga a rektor Puskás György professzor adta le és kilencest adott.Itt aktivált még Pap Zoltán is, de ő nem sokat foglalkozott velünk. A ftiziológiát ( TBC.) Barbu Zenó professzor kérte és kilencest kaptam.A neurológiát egy Gáspár nevű orvostanár adta elő aki Vécsei Károlynak halászó barátja volt, mert Vécsei sűrű röhögések és fejcsóválások közepette adta elő, hogy volt az amikor beszakadt alattuk a jég a Maroson halászás közben. Gáspár tanár rávilágított arra, hogy a beteg alkoholista embertől nem ajánlatos egyből megvonni az alkoholt, mert az még betegebb lesz és negatívan hat ki a gyógyulásra. Elmondott egy esetet egy vásárhelyi szél ütötte nőt idézve aki mindennap megitta a konyak adagját. A baleset után a férje intenzíven érdeklődött a koporsó megvásárlása iránt, de a kezelőorvos ( Gáspár neurológus) ellenezte azt . Aztán amikor kétoldali tüdőgyulladást kapott és válságosra fordult a helyzete engedélyt adott a láda megvásárlására. A kezelést úgy folytatták, hogy etil alkoholt adagoltak a perfúzióban a betegnek és láss csodát a páciens látványosan felgyógyult, a koporsó meg hosszú évekig a padlásra került! Kilences volt a neurológia jegyem is akár a szemészet melyet Vasile Săbădeanu professzor adott elő s a klinika a Postával szemben volt az állomás utca elején . Az orr fül gégészetet Mühlfay László professzor adta elő és csak nyolcast adott . Ő is "megjegyezte" a képemet, mert az előadásra várva a tanterem ajtaja előtt többen benyitottak zavarván a  folyó kurzust, amire a professzor az ajtóhoz jött és engem hordott le, minthogy én nyitogattam volna az ajtót . Előtte egy szimpatikus professzor volt a tanszékvezető Vendég Vince , egyetlen itt maradt Magyarországi orvosprofesszor, akinek a diákok szülinapjára egy fület ábrázoló tortát vittek. A professzor megvizsgálta a műalkotást és megkérdezte, hogy ha netalán nőgyógyász lett volna akkor milyen hártyát tettek volna a dobhártya helyére a tisztelt kolléganők ? Az orvostan történelmét is megtanultuk Spielmann József előadásaival, nyolcast kaptam, de már nem maradt sok emlékem a tanárról , mint ahogy az Endokrinológia nyolcasára sem emlékszem ki volt aki adta. Jött a Belgyógyászat kilencese Horváth Professzor kezéből amit megismételt a hatodik év első félévében .Nehéz volt lejárni a Dózsa György utca elejére a fertőző betegségek klinikájára ahol Kelemen László professzor osztotta a tudományt, de nekem biciklim volt amivel hamar leszaladtam . Egy ilyen leszaladáskor kiesett a bicikli váltója a Pápiu Ilarian iskola előtt és beleesett a hátsó kerékbe. A bicikli leblokkolt, egy piruettet vetett s én vagy négy méter repülés után az iskola előtti virág gruppban landoltam, de megúsztam egy karcolás nélkül. Szerencsémre nem jött semmi jármű szembe . A fertőző betegségek kórházában láttam először skárlátos beteget, de csak az ablakon keresztül volt szabad megnézni . Kilencest vizsgáztam itt is mint ahogy a már ismert Farkas Imre Jánosnál is Orvosszociológiából, majd egy Gál nevű politikai tanártól tízest, ahol megtanultuk a román kommunista párt politikájának aktualitásait. Nagyon tetszett a törvényszéki orvostan ahol szintén boncolni kellett Ander Zoltán professzor irányítása alatt, de itt aktivált Molnár Vince tanár is. Itt a balesetekben, mérgezésben, vízbefulladásban, akasztásban stb. meghaltakat boncoltuk . Emlékezetes marad egy terhes nő teteme aki a vonat alá vetette magát és a méhe éppen megmaradt akár egy futball labda, persze a baba sem élte túl a balesetet. Itt is kilencest kaptam, viszont az év utolsó vizsgáján tízest Borbáth Andor nőgyógyász professzortól aki figyelmeztetett, hogy a baba vércsoportja nem minden esetben egyezik a szülők vércsoportjával és esetleg az apjáéval nem . A gyereknek többnyire van apja és lehet biológiai apja is, a kettő nem mindig azonos ! ( Emlékeztetőül: Amikor a nők felpanaszolták,hogy az apák semmit nem szenvednek egy szülés alkalmával és szent Péter megváltoztatta a törvényeket. A nő szült és a férfiak ordítottak hátul az istállóban s aztán vaj egyszer a szomszéd férfi ordított és kiderült kié a kakukkfióka !) A nőgyógyászati vizsgára csak tíz szülés levezetése után lehetett jelentkezni . Ez elég problematikus volt, mert a bábák nem nagyon engedték ki a kezükből a szülő nőket . Egy purdét a szülőszoba földjén fogtam ki, mert az asszony szülés előtt leugrott az asztalról és csak én voltam a közelben . Egy szülést még negyedévesen vezettem le egyedül a belgyógyászaton reggel hét órakor, ahova az asszonykát valamiért beutalták . Aztán Alsószopron a szülőotthonban s háznál lámpafénynél a  cigányputriban, meg Baróton több szülést vezettem. 

A pszichiátria vizsgán is kilencest kaptam Csíki Csaba adjunktustól és ez a klinika azért marad emlékezetes, mert néha ott tartózkodott a zárt osztályon Bajor Andor, ( azt mondták, valami "rosszat" írt és be kellett vonulnia) aztán egyik órán amikor a Balázs Feri barátom- kollégám lakodalmáról érkeztünk az órára, a tanár rajtam mutatta be a részegség tüneteit a kollégáknak ( Nem voltam éppen részeg csak " kedves ") . Még bőrgyógyászatot is tanultunk ahol láttuk, hogy a páciensek egyik nap sötétkékre,másik nap cinóbervörösre s harmadik nap feketére voltak festve .Újvári Imre professzor kérte számon a tudásunkat a Lenin utcai klinikán és ő is kilencest adott, mint ahogy a diplomadolgozat nyári megvédése is ezt eredményezte. Az egyetem elején kérdeztem magamtól, hogy vajon hat évig mit lehet itt tanulni . Megtanultuk azt, hogy ha valamit tudni kell, honnan keressük elő és azt, hogy az orvostudomány minden öt évben megduplázza a tudnivalót, mert ha egy jó pap holtig tanul, az orvos sem marad le ! Az orvosi eskü a díszes kultúrpalotában volt és ott volt mindenki a családból. Este bankett is volt és én voltam megbízva a pénzügyekkel. Szerencsésen elszámoltam a feleségem segítségével is, de semmit sem szórakoztam. Ilyet többet nem vállalok ! Dióhéjban ennyibe kerül amíg egy orvos kitanul és az államnak is sok pénzébe amit az akkori vezetőink igen gyakran hangoztattak és ezért volt állandóan kicsi a fizetésünk  és persze ezért kicsi most a nyugdíjunk is . Kíváncsi vagyok hány diplomás ember tudná felsorolni manapság ilyen módon a tanítóit ! ?

M.O.GY. E.

         Persze még ezek mellett sokat tanultam embertársaimtól, akiknek se szeri se száma, mert az élet iskolája a legnagyobb iskola és ha azt megpróbáljuk emberi módon elsajátítani akkor leszünk azok akik vagyunk ! Köszönöm emberek !

 

Dr. Nagy Antal 2019 februárjában .

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben