http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

                                                      KARÁCSONYI SZOKÁSOK .

 

                           

                                                           

    Valamikor Karácsony este nem ültek az emberek a TV. előtt, hanem elmentek látogatóba a rokonokhoz, kántáltak, majd felköszöntötték őket, vagy otthon várták a kántálókat, csillagosokat meg a betlehemeseket . Sokan éjféli misére mentek a templomba. A falu utcái már délutántól tele volt zsibongó gyerekekkel és boldog, ünneplő emberekkel, emberpárokkal.

     Ha a család úgy döntött, hogy otthon marad a meleg szobában, akkor sem zárta be az ajtót, mert sokan meglátogatták őket szent este.

A kántálók : Csoportosan járták a falut és az ablak alá érkezve hangosan bekiabáltak: Szabad e kántálni ? Többnyire a családfő jött ki erre a kérésre és megengedte, hogy kántáljanak. A gyerekcsoport rázendített egy karácsonyi énekre, a Mennyből az angyal, vagy Pásztorok, pásztorok örvendezve, vagy Ó gyönyörű szép titokzatos éj, stb. A gyerekeknek fehér tarisznya volt a vállán amibe belerakták az ajándékokat . Piros almát, diót, mogyorót, mézeskalácsot, szaloncukrot, aszalt szilvát, aszalt almát. Volt, hogy pár lejt, banit is adtak nekik. Általában éjfélig járták a falu utcáit s aztán hazatértek, vagy a templomba mentek a nagyobb gyerekek.

A csillagosok: Általában két, vagy három gyerek járta a helyiséget e karácsonyi tárggyal és hetekkel az ünnepek előtt saját maguk készítgették, csinosítgatták tehetségük szerint. A csillag egy hatágú színes krepp papírral bevont betlehemi csillagutánzat volt, olyan fél méteres átmérőjű, kerek, könnyű dobozszerűség, melynek a belsejében kicsiben jelen volt a szent család a kis Jézussal, szentképek is voltak a belsejébe felragasztva .Volt olyan csillag amely forgott és éneklés közben kézzel hajtotta az egyik gyerek, volt olyan amely egy fából szerkesztett teleszkópra volt szerelve és azt távolítani és közelíteni lehetett az énekhanggal ritmusosan . Később ellem lámpa villanykörtéjét is beleszerelték, hogy világítson.A gyerekek öltözete a szokványos utcai öltözet volt, ritkán öltöztek jelmezbe ami az angyalokat (Fehér ruha,és pappírból készített főpapi sapka, elején bronzzal festett kereszttel . ), vagy a pásztorokat utánozta ( Subával, bekeccsel kenderszakállal, báránybőrkucsmával, zergős bottal, melyeket éneklés közben a földhöz ütöttek. A zergők egy a bot tetejébe vert szegen voltak és közepén kilyukasztott kerek pléhkorongokból vagy rosszpénzekből voltak megszerkesztve .) Ők is bekérezkedtek a házakba, de volt ahol elutasították őket, főleg ha idegenek vagy sárosak voltak . Sokszor a szomszéd faluból is jöttek csillagosok meg betlehemesek és verekedések is voltak a rivális bandák között. Ilyenkor ha futni kellett, nem volt előnyös a hosszú fehér ruha ! A csillagosok is karácsonyi énekeket énekeltek és ügyesen kezelte egyikük a csillagot. A program végén egy cserépedényt ráztak és azt nyújtották a pénzadományért, de almát,diót, kalácsot, cukorkát is elfogadtak.

A betlehemesek . Ez már nagyobb fiuk csapatából állott, ritkábban felnőttek is beöltöztek. A betlehemet is hetekkel Karácsony előtt fabrikálták és tanulták a szöveget . A betlehem egy tornyos ládaszerű tárgy volt és a betlehemi istállót jelképezte.  Rászerelték két rúdra és így szállították háztól-házig. Benne volt a szent család kicsi gipszfigurákból megalkotva, fából készült jászol a kis Jézusnak, juhok, tehenek,szamár vagy ló . A bélteki vásáron árultak ilyesmiket. A belseje színes sztaniolpapírokkal feldíszítve az alján zöld moha, stb. A kivilágítás gyertyával , modernebb időben elem telepről táplált kicsi villanykörtékkel történt. Általában öt gyerek vett részt a betlehemes játékban és pásztoroknak voltak öltözve . Suba, vagy bekecs volt az utcai öltözetre rávéve és főleg az Öregapónak  fehér kenderből készült bajusza és hosszú szakálla volt, báránybőrkucsma a fejükön . Itt is használatos volt a zergős bot, meg a cserépszilke az adománynak, vagy zárt ládikó amiből a pénzt nem lehetett kivenni, csak betenni. A pásztorok között rang volt egytől négyig és mindig az első pásztor kérezkedett be egy házhoz. Illedelmesen köszönt: Dicsértessék a Jézus-Krisztus ! Beengedik e a betlehemeseket ? Ha igen volt a válasz akkor kitárta az ajtót és a négy társa bejött a helyiségbe, a betlehemet egy székre tették a szoba közepén. Az öregapó botladozott leghátul a pásztorbottal, és ahogy beért a szobába, rögtön egy félreeső zugot keresett és lefeküdt a földre, betakarózott a subával s horkolni kezdett. A négy pásztor előadást tartott a csodáról amiben részük volt a juhok őrzése közben, az angyalról aki  hírt hozott Jézus születéséről, a csillagról amely megjelent Betlehem felett keleten . Egy karácsonyi dalt énekeltek és körbejárták a betlehemet a zergő botokkal : Zöld pázsiton heverő pásztorok gyertek elő ! Lobogjon az ingetek, gatyátok és ezt meg is halljátok: Betlehem városában, rongyos istállócskában Krisztus-Jézus született kiért lelkünk epedett ! Siessünk, ne késsünk, hogy még ezen éjjel oda érhessünk, mi Urunknak tiszteletet tehessünk ! Ezután mind sorban a betlehem elé járultak és jelképes ajándékokat adtak a kis Jézusnak rigmusos szövegekkel, majd megrugdosták az alvó öregapót . Kelljen fel kend , Öregapánk !  Az öreg eljátssza, hogy most ébred és lehetetlenkedik .Kérdezik tőle, hogy járt e iskolába ? Azt feleli: Jártam ispotályba ! Ismeri e a betűt ? Ismerem a fejeden a lapos tetűt !  Mennyi még a harminckettő ? Hát az már csak tizenkettő !  Hogyan áll a tizenkettő ? Annak már hat óra ! stb. Persze ezen mindenki kacagott. Na mit hozott a kis Jézusnak ? Erre az öreg jajgatva nyögve, de alázatosan letérdel a betlehem elé és ezt mondja : Szerula-perula drága kis Jézuska, hoztam neked egy szál kolbászt, amely hetvenhétszer körbeéri a derekamat és mégis a tokai hegyen csúszik a vége, vedd szívesen ajándékomat ! Na ilyen ajándékra nincs szükség,mondják a pásztorok ! Énekelnek még egy karácsonyi éneket, majd megrázzák a cserépedényt és pénzt kérnek az előadásért. Egy-egy karácsony este akár százötven, kétszáz lejt is megkerestek . Ezt egyenlően elosztották és mindenki sokáig emlegette a betlehemezés sikeres lefolyását . Ilyenkor minden házban volt diós és mákos kalács meg feldíszített karácsonyfa , azon piros alma, sztaniolba öltöztetett, vagy bronzzal lefestett dió melynek gyufaszálból nyelet készítettek, hogy legyen mivel felakasztani . Papírból figurákat, csipkéket készítetek esetleg a vásárban vásárolt díszített mézeskalács lovat, szívet és más tésztafigurákat akasztottak rá, néhol gyertyák is voltak az ágakra csíptetve, később csillagszóró. Vattapelyheket is tettek a zöld ágakra.Nagy híre volt a színes sztaniolba csomagolt szaloncukornak . Volt aki a színes kisimított fóliákat gyűjtötte és több évig is abba rakta a házi készítésű szaloncukrot . Karácsonykor dugtig tele volt a bélteki templom meg a két karzat és méltóságteljes szentmisét cerebrált a pap. Az ünnep alkalmas volt rokonlátogatásra és messze földről is érkezhettek vendégek . A gazda ilyenkor korsóval ( lámpással ) hozta a bort a pincéből . Eddigre mindenki levágta a disznóját és ünnepi eledel készült a finom húslevesektől a töltött káposztáig, süteményekig s megadták a módját az ünneplésnek.

2019.03.24

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben